A „hős nőhonvéd” a csetepatéban nem ismerte a tréfát!

Mária főhadnagy végigküzdötte a szabadságharcot.

190 éve született a 1848-49 szabadságharc egyik legkülönösebb katonája, Lebstück Mária, aki sokáig mint „férfi” harcolt a magyar szabadságharc ügye mellett. Ráadásul későbbi két férjét is angyalbőrben ismerte meg. Nem mindennapi élettörténetét később Jókai Mórnak beszélte el; Huszka Jenő és Szilágyi László róla mintázták Mária főhadnagy című operettjük címszereplőjét.

1830. augusztus 15-én, Zágrábban született Lebstück Mária jómódú horvát kereskedő lányaként. Ifjúságát nagybátyja, Simunich Boldizsár császári ezredes mellett töltötte Bécsben. Az ifjú lányt a bécsi forradalom fellelkesítette.

Eltökélte, hogy megnyiratkozik, férfiruhát ölt magára, és jelentkezik katonának. Ékszereit eladta, az árukból fegyvereket vett, majd Lebstück Károly néven önkéntesnek jelentkezett.

A bécsi forradalom bukása után azonban Magyarországra sietett, hogy a magyar szabadságharc ügye mellett harcolhasson.

Lebstück Mária huszár főhadnagy 1849-ben (Forrás: Wikipedia.hu)

Vitézül verekedett az osztrákok ellen, kiemelkedő teljesítményt nyújtott a branyiszkói, a komáromi és a kápolnai csatában is. Utóbbiban hárman támadták rá, s noha sikerült támadóit megfutamítania, súlyos fejsérülést szenvedett. A tábori orvosi vizsgálat során derült fény arra, hogy Lebstück Károly igazából a kardforgató, tizennyolc esztendős Mária.

A bizarr csatatéri eseményről hamarosan beszámoltak Dembinszky Henrik tábornoknak, aki a vitéz leányt hadnaggyá léptette elő.

Sérüléséből felépülve, 1849. májusában részt vesz a budai vár visszavívásában is, ekkor már főhadnagyként. Az ostrom alatt szerettek egymásba Jónák József tüzér őrnaggyal – akit még korábbról, Bécsből ismert. A csata után Mária főhadnagy azonnal szabadságot kért, hogy Jónák őrnaggyal összeházasodhasson. A felettese, meglepettségén túllendülve, engedélyezte az esküvőt – magára az esketésre is a csatatéren került sor. Ám a fiatal honvédek öröme nem tarthatott sokáig. A szabadságharcot hamarosan leverték, és a már állapotos Lebstück Mária is az aradi vár fogdájába került. A várban szülte meg gyermekét, Jónák Pált.

Lebstück Mária síremléke a budapesti Megyeri Temetőben. Fotó: Palkó Dániel/Vasárnap.hu

A tüzér őrnagy apa nem láthatta fiát, mert a császári bíróság dezertálásért golyó általi halálra ítélte, amit másodfokon – „kegyelemből” – tizenhat évi, vasban letöltendő fogságra változtattak, házasságukat hatósági úton felbontották.

A Lebstück család erőfeszítéseinek köszönhetően Máriát és a kis Pált kiengedték az aradi fogdából, Magyarországot azonban el kellett hagyniuk. Horvátországban telepedtek le, ahol még családtagjaik sem fogadták el őket.

Lebstück Mária síremléke a budapesti Megyeri Temetőben. Fotó: Palkó Dániel/Vasárnap.hu

Mária néhány évvel később Győrbe költözött, itt találkozott régi ismerősével, Pasche Gyula festővel, akivel hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Az ismeretségből szerelem lett – hamarosan összeházasodtak, és tizenhét éven át, a férj haláláig boldogan éltek. 1870-ben Budára költözött, itt találkozott újra első férjével. Jónák akkor már maga is házasságban élt, de anyagilag támogatta első feleségét.

Mária köztiszteletben álló személyiség volt, aki a szabadságharc emlékét mindig őrizte; minden március 15-én magára öltötte régi egyenruháját, ott volt Aradon a Vértanúk szobrainak leleplezésén, és évente elzarándokolt a budai vár ostroma során elesett hősök sírjához.

1893. május 30-án halt meg, a Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét utca viseli Újpesten, 1935-ben emléktáblát helyeztek el volt lakóhelyének falán.

Forrás: Vasárnap.hu/MTI

Kiemelt képünket készítette: Palkó Dániel/Vasárnap.hu

A tabletkorszak gyermekeinek is szükségük lenne Jókaira

Bán Mór: Nem lúzerség magyarnak lenni!