A járványra fogják, hogy megnyírbálják a tananyagot, ez pedig középtávon még több vérengzéshez vezethet az országban.
India 35 tagállamból áll és kicsit hasonlóképpen, mint Amerika egyes államai, ezek is rendelkeznek bizonyos döntési és kormányzati szabadsággal.
A Bharatiya Janata Párt (BJP) szélsőséges hindu nacionalista nézetei azonban az egész ország területére kiterjednek és egyre több helyről érkeznek beszámolók zavargásokról, üldöztetésekről, tömeggyilkosságokról, erőszaktevésekről.
Az incidensek mögött sokszor a BJP aktivistái állnak, egyre nagyobb sikerrel terjesztik szélsőséges nézeteiket és ennek ágyaz meg most még inkább az új tantervet átalakító kormányzati intézkedés is.
A szélsőséges ideológia terjedésének legfőbb ellenszere a megfelelő módon iskolázott társadalom, viszont az átlag indiai miliőbe berobbanó Covid-19, mint mindent, ezt a szegmenst is aláaknázta némileg. A politikai vezetők jónak látták, hogy ha már a gyerekek korlátozottan járhatnak iskolába, akkor a tananyagot is szűkebbre szabják.
Ezzel eddig nem is lenne probléma, hiszen az indiai közoktatás mellett számos példát tudnánk felhozni, akár Európából is, ahol teljesen fölösleges adathalmazokkal terhelik a gyermekek fejét és gyerekkorát. A probléma viszont ott kezdődik, ahol a szakmai döntésekbe a politikai ideológia csúnyán begyűrűzik.
hirdetésIndia Karnakata államában az új, 2020-21-re tervezett tantervből az 1-10. osztályos tananyagokból mindent kiemeltek, ami a kereszténységgel, az iszlámmal, vagy az indiai alkotmánnyal kapcsolatos.
Az alkotmányt miért kell kihagyni? – teheti fel a kérdést az egyszeri szemlélődő. A válasz vélhetően az, hogy a fiatalság szemében túlzottan nyilvánvalóvá lehet a jelenlegi nacionalista kormányzat lépéseinek az ország alaptörvényével ellentétes volta – gondolva itt a szabad vallásgyakorlás alapjogának biztosítására és az ebből származó, az alapvető emberi méltóságot, sőt, életet tiszteletben tartó paragrafusokra.
„Az iszlám és a kereszténység tananyagból való kiemelése közönyössé teheti a diákokat ezeknek a vallásoknak az értékeire” – hangsúlyozta Peter Machado bangalore-i érsek az Asia News számára.
India végtelenül színes vallási kultúrtörténelemmel rendelkezik, örökségének része a különböző kultúrák példamutató együttélése, és ennek az örökségnek az átadása, tanítása leginkább a fogékony gyermekkor időszakát kéne érintse, fogalmazta meg Machado érsek.
Azzal, hogy ez nem történik meg, a szélsőséges ideológiák által amúgy is különösen terhelt években, felmérhetetlen negatív következményekkel járhat az ország belső békéjét tekintve.
„Csak azt tudjuk szeretni, amit/akit ismerünk”, „az ember csak attól fél, amit nem ismer”– sorolhatnánk még a közhelyessé vált igazmondásokat, amiket kifejezetten az ilyen szituációkra alkalmaz általában az emberiség.
Sokakban úgy él még India képe, mint a béke, jóga, meditáció, színesre kipingált, csípős ételeket fogyasztó szegény bácsikák, vagy piros pöttyös homlokú, igéző tekintetű nők országára. Biztosan léteznek még a békének egyes szigetei a 35 állam valamelyikében, a mostani radikális államvezetés alatt azonban India sokkal kevésbé hívogató, mint volt a viktoriánus angoloktól ránk hagyományozott romantikus elképzeléseinkben.
Kiemelt képünk forrása a Pinterest/endtimeheadlines.
