Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár – Szilágyi Péter a Vasárnapnak

Jelenleg nagyjából tizenötmillió magyar él szerte a nagyvilágban. Meggyőződésünk, hogy nincs köztük A és B kategóriájú magyar állampolgár. Minden magyar egyformán fontos számunkra, éljen bárhol a világon – nyilatkozta a Vasárnapnak adott interjújában Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos.

– Különböző történelmi és társadalmi okokból kifolyólag a magyarság a 21. században számos ország területén szétszórva él. Mi a különbség a határon túli tömbben élők, illetve a diaszpóra magyarság között?

– A fő különbség a kettő közt az, hogy a Magyarország határai mentén élő magyar közösségek nem hagyták el a Kárpát-medencét, őket a megváltozó országhatárok sodorták idegen államok fennhatósága alá. A diaszpóra magyarsága az elmúlt száz-százötven évben vándorolt más országokba.

Ma megközelítőleg tizenötmillió magyar él szerte a nagyvilágban.

Tízmillióan élünk idehaza, az anyaországban, két és fél millióan az elcsatolt, határon túli területeken. További két és fél millióan élnek a Kárpátokon túl, más országokban – őket nevezzük diaszpórában élő magyaroknak. A diaszpóra magyarság minden kontinensen megtalálható, elsősorban Nyugat-Európában és az észak-amerikai kontinensen, de jelentős számban élnek Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, és egy kisebb közösség Dél-Afrikában.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos. (Fotó: Vermes Tibor)

– Akkor azt lehet mondani, hogy minden ötödik magyar az anyaországon kívül, diaszpórában él?

– Igen, nagyon sokan élnek más országokban. A magyarok jól meghatározható történelmi események hatására hagyták el a Kárpát-medencét. Az első kivándorlás az 1848-49-es szabadságharcot követően indult meg, amely igazán csak a 19. század végén, a 20. század elején vált jelentős méretűvé. A két világháború, a kommunista fordulat, majd 1956 voltak a fő kiváltó okok, melyek révén jelentősen megnőtt a Magyarországot elhagyók száma. Sokan érkeztek Európa különböző országaiba és a tengerentúlra egyaránt.

A ’90-es évekre a világ megváltozott, a vasfüggöny leomlott, de az igazi nagy változást Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása hozta meg. Sokan próbáltak szerencsét, vállaltak munkát és alapítottak családot Nyugat-Európában.

– Hogyan tudtak a magyar házak, intézmények évtizedeken át fennmaradni az anyaország támogatása nélkül?

– A diaszpórában élő magyarság több ütemben érkezett meg új otthonába. Közösségeik gerincét még a 20. század első felében kivándorolt magyarok hozták létre. Erre épült rá az a későbbi infrastruktúra, vagy hálózat, amely ma is működik. Számos magyar ház, magyar egyházi intézmény jött létre a 20. században. Működésüknek nagy lökést adott az ’56-os emigráció, utána pedig a ’70-es, ’80-as évek disszidálásai is.

Ma azt láthatjuk, hogy a diaszpóra közösségek fő motorjai az anyaországiakon túl az egykori erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarok. Ők nem ’56-ban, hanem a ’70-es, 80-as években vándoroltak ki, illetve a Délvidékről a ’90-es évekbeli balkáni háborúk miatt indultak el nyugatra. Romániát is sok magyar hagyta el, így azt mondhatjuk, hogy a magyar diaszpórában az egész Kárpát-medence magyarságának lenyomata megtalálható.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar diaszpóra hosszú évtizedeken keresztüli működése nem valósulhatott volna meg a közösségekben működő magyar ajkú egyházak segítőkész munkája nélkül.

2004 után sok magyar fiatal ment Nyugat-Európába, illetve az Egyesült Államokba; ők azóta le is telepedtek ezeken a területeken, ott vállaltak gyermeket. Mennyire jellemző náluk a magyar diaszpóra-létbe való bekapcsolódás?

– Míg a 20. században a magyarság legtöbbször kényszerből hagyta el a hazáját, addig a 21. században sokan önszántukból, jobb gazdasági lehetőségek reményével hagyták el az anyaországot. Közülük a többség valóban Nyugat-Európában él, általában olyan városokban, illetve településeken, ahol már korábban is voltak magyar közösségek.

Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a diaszpóralét a 21. században alaposan megváltozott. Ma már sokkal egyszerűbb a kapcsolattartás az anyaországgal, mint korábban –

átalakult az információszerzés és a kapcsolattartás. Bárhol hallgathatunk magyar zenét, találkozhatunk a magyar kultúra különböző elemeivel. Az interneten, a közösségi médiában, vagy épp telefonon keresztül könnyebb tartani a kapcsolatot a családtagokkal, barátokkal. Egyszerűbb és olcsóbb is lett az utazás, így aki teheti, jóval gyakrabban hazalátogat, mint ahogy azt a korábbi emigráció tehette.

Természetesen vannak, akik már nem igénylik a magyar közösségeket úgy, mint ahogy a korábbi évtizedekben, mégis azt tapasztaljuk, hogy a néptánc, a hétvégi iskolák, a gyermekeknek szóló programok iránt nagy az érdeklődés, amely által azok is be tudnak kapcsolódni a magyar közösségek életébe, meg tudják erősíteni saját maguk és gyermekeik identitását is, akiknek ez korábban kevésbé volt fontos.

– Nyugat-Európa mellett a magyar közösség jelentős része Észak-Amerikában él. Megbecsülhető, hogy mennyi magyar él a tengerentúlon?

A legutolsó népszámlálási adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokban 1,4 millió ember vallotta magát magyarnak vagy magyar származásúnak. Kanadában ez a szám 300 000 fő fölött volt. Így elmondható, hogy a legutóbbi adatok szerint Észak-Amerikában megközelítőleg 1,7 millió ember tartja magát magyarnak, magyar származásúnak. Ennek csupán egy töredéke az, aki valóban meg is éli a magyarságát, és még kisebb része vesz részt a különböző programjainkon.

Az elmúlt években mégis azt tapasztaltuk, hogy a munkánk révén egyre több fiatal tud kapcsolatba kerülni az anyaországgal és a magyar kultúrával.

Mivel a különféle programokon keresztül elérjük a legfiatalabbakat is, így azt mondhatom, hogy a diaszpóralét valóban kiteljesedett és felvirágzott.

Az amerikai kontinens déli felén az EU-s állampolgárság kedvezőbbnek tűnhet – valóban így van ez? Vannak, akik a kedvezőbb továbbtanulási vagy munkavállalási lehetőségek miatt választják a magyar állampolgárságot?

– A magyar állampolgárság könnyített megadása óriási lökést adott a diaszpóra és az anyaország kapcsolatának. 2011-től egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. A dél-amerikai országokban is sok fiatal igényel magyar állampolgárságot, útlevelet, ezáltal lehetőségük van visszatérni Magyarországra, vagy éppen az Európai Unió területére, ahol könnyebben tudnak munkát vállalni. Például az argentínai chacói magyar közösségből többen éltek ezzel a lehetőséggel és költöztek Magyarországra, ők már Budapesten élnek, dolgoznak.

Szót kell ejteni arról is, hogy az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy Magyarország presztízse sokak szemében megnövekedett. A koronavírus-járvány példaértékű kezelése, valamint az amerikai nagyvárosokban meginduló erőszakhullám hatására valóban megnőtt az érdeklődés a magyar útlevél iránt. Több észak-amerikai család is fontolóra vette, hogy rövidebb vagy hosszabb időszakra Magyarországra költözzön.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos (Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság)

– Azt szokták mondani, hogy egy nemzetet közös múltja és közös jövője köt össze. Milyen lehet az anyaország és a diaszpóra közös jövője?

– A diaszpóraközösségeknek – ahogy eddig – a jövőben is az lesz a feladata, hogy a ránk jellemző egyedi nyelvet, kultúrát és identitást megőrizzék. A diaszpórában életerős közösségek élnek, amelyek tagjai meg akartak maradni magyarnak. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy ebben a folyamatban sokat segített az anyaország – az eddigiekhez képest példátlan – támogatása.

Számos ország – jó értelembe véve – „erőforrásként” tekint a diaszpórára, amely által olyan szituációkat lehet kialakítani, amikben mind a diaszpóra, mind az anyaország győztes lehet.

Úgy vélem, mindenképpen meg kell tartani az anyanyelvet, a kultúrát és a közösséget erősítő eddigi programjainkat, tovább kell erősíteni a kapcsolatokat, valamint lehetőséget kell teremteni arra, hogy a diaszpórában élő magyarok anyaországi befektetéseit, vállalkozásait ösztönözzük, segítsük.

– A külföldi diaszpórapolitikák között van olyan, amiből mi, magyarok is tanulhatnánk, vagy akár át is átvehetnénk?

– Számos országban láthatunk jól működő, hatékony diaszpórapolitikát, ezekből a példákból érdemes tanulnunk. Gondoljunk csak Izraelre, amely népességének kétharmada az ország határain kívül él, és ebből kifolyólag szinte mindenütt kiváló lobbierővel rendelkezik. Példaként említhetők az írek is, akik minden évben jelentős mennyiségű pénzt utalnak haza, illetve fektetnek be…

Ugyanakkor nincs okunk semmilyen panaszra, mert az elmúlt évtized során kiépült magyar diaszpórapolitika mind európai, mind nemzetközi szinten eredményes. 2010 óta Magyarország számos lehetőséget biztosít a világ különböző pontjain élő magyaroknak, legyenek azok magyar állampolgársággal rendelkezők, vagy „csak” magyar származásúak. A magyar állam egy átfogó támogatási rendszert működtet nemzettársai számára, amelyben a szavazati jogtól kezdve a kulturális és oktatási támogatásokon át sok minden benne van.

Meggyőződésünk, hogy nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, minden magyar egyformán fontos számunkra, éljen bárhol a világon.

Ennek jegyében és ezt szem előtt tartva a külhoni magyarok szavazhatnak, pályázhatnak, sőt, külön programokat indítottunk a diaszpórában élő magyarok számára. Ügyeikben a főkonzulátusaink és konzulátusaink szinte „kormányablakként” járnak el. Személyigazolványuk, lakcímkártyájuk lehet, részesülhetnek babakötvényben, anyasági támogatásban. Olyan lehetőséget biztosít a magyar állam, amiről sokszor visszahalljuk – hivatalos és nem hivatalos forrásokból –, hogy sok ország a mi nemzetpolitikánkra, diaszpórapolitikánkra hivatkozik, mintegy modellként használja. Elmondható ez Románia, vagy éppen Szerbia esetében is. Arra is volt példa, hogy a külföldön élő szerbek éppen Budapesten tartották a diaszpóra-konferenciájukat, hogy felhívják a szerb politikusok figyelmét a magyar diaszpórapolitika helyességére és példaértékű mivoltára.

– Milyen programok szólnak a diaszpóra magyarságának?

– A diaszpórának szóló programjaink a Föld minden országát lefedik, ahol jelentősebb magyar közösség él. A 2013 óta működő Kőrösi Csoma Sándor Programunkon keresztül évente ösztöndíjasokat küldünk a világ minden tájára, akik közösségépítő tevékenységükkel az elmúlt évek során jelentősen megerősítették a magyar közösségeket szerte a világon. 2017 óta nyílt pályázati rendszer keretében anyagi támogatásban részesítjük a diaszpórában működő szervezeteket és hétvégi magyar iskolákat. A Mikes Kelemen program keretében felkutatjuk, összegyűjtjük és megmentjük az enyészettől a diaszpórában található könyvtári és levéltári hagyatékokat, de példaként említhető a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója is, amelyben több mint kétszáz iskola vesz részt a nagyvilágból. Minden évben összehívjuk az iskolák vezetőit, hogy találkozzanak egymással, képzéseket tartunk számukra. A diaszpóra vonatkozásában a legfontosabb fórum a 2011 óta működő Magyar Diaszpóra Tanács, amely a legmagasabb szintű magyar-magyar párbeszéd fóruma. Fontos találkozási pont ez, ahol a diaszpórában élő magyarok erősíthetik egymással és az anyaországgal kapcsolataikat, valamint hasznos ismereteket szerezhetnek.

Tehát megvannak az intézményi alapok. Mire lehet számítani a következő öt-tíz évben?

– A megkezdett programoknak mindenképpen folytatódniuk kell. A Kőrösi Csoma Sándor Programot és az egyházakat célzó támogatásokat tovább kell erősíteni. A már működő magyar házak rendszerét fejleszteni kell. Sajnos a magyar közösségek ingatlanjainak jelentős része elavult, fényük megkopott, azonban az elmúlt években a magyar kormány segítségével meg tudtuk újítani többek között a montevideói és a Sao Paulo-i magyar házakat. A cél tehát az, hogy azokon a fiatalokon keresztül, akiket a programjainkkal megszólítottunk, ezeket az intézményeket fenn tudjuk tartani.

Emellett egy új ösztöndíjrendszert dolgozunk ki azok számára, akik Magyarországon szeretnének tanulni középiskolában vagy felsőoktatásban. Idén ősszel Sárospatakon, a Református Kollégiumban – felekezettől függetlenül – el is indul az első ilyen diaszpóra osztály. A felsőoktatási ösztöndíj részletei még kidolgozás alatt vannak, de minden bizonnyal jövőre az is el fog tudni indulni.

Ezzel a programmal ingyenes képzést és ösztöndíjat ajánlunk a diaszpórában élő magyar fiataloknak, hogy Magyarországon tudjanak továbbtanulni.

Fontos megemlíteni a Rákóczi Szövetség szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló diaszpóra táborokat is. A program célja, hogy a diaszpórából hozzunk haza fiatalokat, hogy közelebbről megismerkedhessenek Magyarországgal és a magyar kultúrával. Minden évben 1000 fő tér haza a világ minden részéről, ráadásul szinte ingyen – hiszen a szülőknek csak a repülőjegy bizonyos százalékát kell kifizetni. A tíznapos táborba érkező, magyar nyelvismerettel rendelkező gyerekek, fiatalok a magyar fővárost, vidéket és egy határon túli magyarlakta települést is meglátogatnak ittlétük során.

Így a fiatalok identitásukban megerősödve térhetnek haza.

Hasonló program a Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) által működtetett, szintén a Nemzetpolitikai Államtitkárság által támogatott Reconnect Hungary, amely az észak-amerikai többedgenerációs magyarságot szólítja meg, amelynek képviselői nehezen, vagy egyáltalán nem beszélnek már magyarul. Számukra egy kéthetes tábort kínálunk Magyarországon és Erdélyben. Bár a Rákóczi-táborhoz képest számbelileg kevesebb, évente körülbelül 30 fiatal vesz ebben részt, tartalmában „mélyebb” ez a program, hisz itt a kulturális programokon túl a fiataloknak arra is lehetőségük van, hogy felmenőik településeit, származási helyeit felkeressék.

A koronavírus-járvány ezeket a programokat most sajnos megakasztotta, de bízunk benne, hogy jövőre ismét megtarthatjuk őket a szokott módon. Addig is egymásra vigyázva, interneten és telefonon, valamint az online térben megvalósuló programokon keresztül erősítjük egymással és a magyar közösségekkel a kapcsolatot. 

Tóth Gábor

 

A témában olvasásra ajánljuk:

A magyar nemzetpolitika nemzetközi szinten is egyedülálló – Potápi Árpád János a Vasárnapnak

Egyetlen esélyünk a megmaradásra, hogy felvesszük a harcot! – Harrach Péter a Vasárnapnak

Kiemelt képünkön  Szilágyi Péter miniszteri biztos látható. (Fotó: Vermes Tibor, Nemzetpolitikai Államtitkárság).