Keresztényellenes Fake News (5): Gyereksereget küldtek a Szentföld visszaszerzésére

Ártatlan, tiszta lelkű gyermekeket küldött hadba a keresztény Európa?

Sokak előtt ismert a történet, mely szerint a 13. században gyermeksereg indult a Szentföld visszahódítására. Valóban ártatlan gyermekektől várták a kereszténység egyik nagy álmának megvalósulását, vagy valami egészen másról van szó?

A 13. század derekára a keresztes csapatoknak már negyedik alkalommal nem sikerült visszafoglalniuk a Szentföldet. A közismert elképzelés szerint a korábbi keresztes háborúk sikertelenségét részben a seregek morális gyengeségeinek, féktelenségének is tulajdonították. Némelyek úgy vélték, hogy romlatlan, tiszta lelkületű gyermekeket kell küldeni Jeruzsálem bevételére, mert ők kétségkívül sikerre vinnék a kereszténység nagy álmát: a Szentföld visszaszerzését és a szaracénok keresztény hitre térítését.

Több évtizedes mészárlás után valóban gyermekeket küldött a keresztény Európa hadakozni?

A fegyvertelen „gyermekek” hadba vonulását több tucat – de nem egykorú – német és francia középkori krónika is említi, igaz, csak roppant szűkszavúan. A német források szerint a Rajna-vidék szegény családjaiból kerültek ki mindazok, akik egy fiatal pásztorfiú, Nikolaus hívószavának engedelmeskedve elindultak a Szentföld visszaszerzésére. 1212 márciusában indult meg a jámbor, többnyire fegyvertelen sereg. A szervezetlen csapat számos veszteséget szenvedett el, de még így is – a leírások szerint – közel hétezer keresztes érkezett meg Genova városába.

Sokan várták vezetőjüktől, a nagy tiszteletben álló Nikolaustól, hogy – Mózes tettéhez hasonlatosan – válassza ketté a tengert, hogy ott folytathassák útjukat – eredménytelenül.

A kimerült és elcsigázott parasztsereg egy része visszafordult, mások viszont számos nehézségek árán, de eljutottak Rómába. A pápa és tanácsadói igen bizalmatlanul tekintettek a különös, fegyverforgatásban járatlan, állandó ellátási nehézségekkel küszködő társaságra, amelyet végül hazaküldtek. Nem mindenki engedelmeskedett a Szentatya kérésének, egyesek folytatták útjukat és hajóra szálltak, hogy eredeti céljuk alapján a Szentföldet visszafoglalják. A krónikások arról tájékoztatnak, hogy a legkitartóbbak végül kalózok fogságába estek és észak-afrikai rabszolgapiacokra kerültek.

Gustave Doré: Gyermekek keresztes hadjárata (Forrás: Wikipedia.com)

A francia források igen hasonlatosak – ezek szerint egy tizenkét éves juhászfiú, név szerint Étienne – illetve más leiratok szerint István – előtt megjelent egy koldus, majd átadta neki Jézus Krisztus levelét. Felkérte, hogy az írással menjen a király elé, és álljon a keresztes hadak élére. Étienne a kérésnek eleget tett. Nagy meggyőző erővel járhatta a Francia Királyságot, mert állítólag végül már húsz-harmincezres tömeg kísérte II. Fülöp Ágoston király elé, hogy felhatalmazásával keresztes hadjáratot folytathasson a Szentföldön. A francia uralkodó arra a döntésre jutott, hogy nem támogatja a hadakozni vágyókat. Szavának azonban sokan nem kívántak engedelmeskedni, és folytatták útjukat. A francia történet is megemlíti, hogy Étienne előtt sem nyílt ketté a Földközi-tenger, de segítségére sietett két kereskedő, akik hét hajóval szállították Palesztina felé a seregeket.

A krónikások úgy tudják, két hajó zátonyra futott, a többi sikeresen partot ért, de kikötésük után legénységük rabszolgasorsba került és hazájától távol fejezte be életét.

A két történet egyezőségeinek és különbözőségeinek kibogozása évtizedek óta fejfájást okoz a történészeknek. Hogy a krónikák által leírtak mennyire tartalmazzák a valós eseményeket, az talán megnyugtató bizonyossággal sosem fog kiderülni. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy a két történetet a későbbi egyházi krónikás hagyomány fésülte egybe és egészítette ki a „gyermeksereg” meglétével. Ugyanis az első tudósítások nem nevezik meg a keresztesek korát.

Ma már a történészek úgy látják, hogy a „gyermeksereg” elképzelése egy félrefordítás alapján születhetett meg.

A francia krónikákban szereplő puer szó ugyanis szolgát, a legszegényebbek társadalmi osztályát is jelentette a 12-13. században. Minden bizonnyal a földnélküliek, zsellérek, summások lehettek azok, akik a Szentföld ellen indultak. A nyomorban élő fiatalok – de nem gyermekek – számára egy sikeres háborúskodás számos előnnyel, társadalmi mobilizációval járt volna, ezért – a hitbéli meggyőződés mellett – vállalták a kockázatos útra kelést.

A gyermekhad képzete tehát vélhetően egy téves fordításon alapult, melyet a későbbi szerzők átvettek és amelyek – téves tartalmuk ellenére – ma is közkedveltek.


Tóth Gábor

 

Kiemelt képünk forrása: Gustave Doré: Gyermekek keresztes hadjárata (Forrás: Wikipedia.com)

Keresztényellenes Fake News (4): A boszorkányüldözés nem az egyházi bíróságok öröksége

Keresztényellenes Fake News (3.) Egy sikátorban szült a pápa

Keresztényellenes Fake News (2): Jézus nem is támadt föl!

Keresztényellenes Fake News (1): Jézus Krisztusnak vér szerinti testvérei voltak!