Elképzelhetetlen az együttműködés Gyurcsány Ferenccel és csatlósaival – Dúró Dóra a Vasárnapnak

Négygyermekes családanya, parlamenti képviselő és a Mi Hazánk Mozgalom társelnöke. Dúró Dórával beszélgettünk a radikális jobboldal jövőjéről, a genderlobbi erősödéséről, a balliberálisok keresztényellenes kirohanásairól, és az életvédelem fontosságáról.

– Mit szól a Jobbik újabb bomlásához ?

– Már több mint két éve távoztam a Jobbik frakciójából, így a hétköznapjaim középpontjában értelemszerűen a Mi Hazánk építése áll. Látjuk, hogy a Jobbiknak leáldozott, a 2018-as pártszakadás után is a lassú halál felé tart a párt. Sajnálom, mert abban a közösségben sokkal nagyobb lehetőség volt.

– Eszmeiségben eltér a Mi Hazánk a régi Jobbiktól?

– Nem szeretem a Mi Hazánkat a régi Jobbikhoz hasonlítani, elvégre nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, de az értékrendünk nem változott: számunkra csak a nemzet a fontos.

Elképzelhetetlen a politikai együttműködés Gyurcsány Ferenccel és csatlósaival.

Hiszem, hogy eredményre vezet az a szókimondás, amely immáron a mi közösségünk sajátja: egyedüli pártként követelünk például szegregációt az oktatásban.

– Hogyan próbálnak meg ismét láthatóvá válni a politikai térben? Készülnek 2022-re?

– Másfél év múlva minden tekintetben készen kell állnunk egy választásra, ami nem könnyű feladat, ha kizárólag mozgalmi alapon működik egy közösség, ugyanakkor a többi párthoz képest jól állunk a szervezetépítéssel. Sajnos a balliberális oldal teljesen elhallgatja a programunkat, javaslatainkat és a kormánypárti sajtó is inkább akkor érdeklődik, ha a Jobbikra reagálunk. 

– A Jobbikban az egyik feladata az értelmiségi hátország megszervezése volt. Most kikkel állnak kapcsolatban?

– Fontos, hogy a felvetéseinkre szakmailag megalapozott válaszokat is adjunk: értelmiségi holdudvarunkat például az általunk alapított Fekete István Szabadegyetem keretében is megismerheti a közvélemény.

Korábban vállalt már előadást a Mi Hazánk Mozgalom rendezvényein dr. Popély Gyula felvidéki történész, az MTA doktora, dr. Zétényi Zsolt, a Százak Tanácsának tagja, dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő, több független polgármester, köztük Franka Tibor, Szabó Lukács és Csicsai László, Rozgics Mária főszerkesztő, Mónus József világcsúcstartó íjász, Varga Tibor jogtörténész, Takaró Mihály irodalomtörténész, valamint több lelkipásztor is, így értelmiségi holdudvarunkban egyre többekre számíthatunk.

Szabadegyetemünk keretében vállalt előadást Szakács Árpád újságíró, Simó József, a Czegei Wass Alapítvány elnöke, Raffay Ernő történész, Bakay Kornél régész, Pap Gábor művészettörténész. 2020 őszén lesz vendégünk Papp Lajos szívsebész, Dr. Héjj Andreas evolúciós pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem és a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem professzora, Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság tiszteletbeli elnöke, Dr. Téglásy Imre életvédő, az Alfa Szövetség elnöke és Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke is.

– Mára a politikai életben a zöld programok összemosódtak a liberális pártokkal, ugyanakkor keresztény-konzervatív körökben is egyre fontosabb téma a teremtésvédelem. Foglalkoznak ezzel a témakörrel?

– Számunkra természetes, hogy a hazaszeretet természetvédelmet is jelent. Ha úgy gondoljuk, hogy felelősek vagyunk a hazánkért és a gyermekeinkért, akkor ebből következően

óvnunk kell azt a környezetet, amelyet nekünk is megóvtak a minket megelőző nemzedékek.

Ráadásul a Kárpát-medence gyönyörű tájakkal, különleges helyekkel van tele, így méltán lehetünk büszkék rá. Van mit megóvnunk tehát. Ezért is hoztuk létre a Zöld Hazánkat, ami mozgalmunk környezetvédelmi kabinetjeként működik.

– Ön néggyermekes édesanya. Nehéz összeegyeztetni a parlamenti munkáját a családi feladataival?

– Az anyai teendőim a legfontosabbak, és azt sosem engedem meg magamnak, hogy a gyerekeim hátrányt szenvedjenek. Szerencsés is vagyok, mert rengeteg segítséget kapok a nagyszülőktől és a férjem is rendkívül önzetlen: nem akadályozza, hanem elősegíti a sikereimet. Ezt én is igyekszem viszonozni.

– A férje Novák Előd, aki alelnöki pozíciót tölt be a pártban. Hogyan működik a családjuk hétköznapi élete?

– Az, hogy mindketten vezető közéleti szerepet vállalunk, okoz kihívásokat a családunknak és a házasságunknak is, de türelemmel, megértéssel és nagylelkűséggel tudjuk ezt egymásnak biztosítani.

Anyaként ugyanakkor sok olyan helyzettel kell megbirkóznom, amellyel másoknak nem. Mind a négy gyermekemet képviselőként hoztam a világra, és az Országgyűlésből nem lehet gyesre menni, így családi összefogásra volt szükségünk ahhoz, hogy tudjam folytatni a közéleti hivatásomat, amit rendkívüli megtiszteltetésként élek meg.

Dúró Dóra családjával. Forrás: Facebook.

 
– Milyen ma a hazai politikában nőnek lenni?

– Az anyák szerepe sokkal fontosabb, mint egyszerűen a nőké. Küldetésként tekintek arra, hogy az anyai mentalitást beemeljem a közéletbe és elismerést vívjak ki az édesanyák „láthatatlan munkájának”. Ha megnézzük a hozzám hasonló korú, tíz legismertebb politikusnőt, akkor kiderül: nekik kilencüknek van összesen két gyermekük, nekem pedig négy. Nők tehát inkább vannak, a fiatalabb korosztályban ugyanakkor elvétve találunk anyákat. Mindez nem véletlen, én pedig szeretném eltüntetni ezt a gátat az anyák elől.

– Mi a véleménye az Isztambuli Egyezményről? Helyesen cselekedett a magyar kormány, hogy nem írta alá?

– Az Isztambuli Egyezmény elutasítása egyértelmű számunkra,

hiszen egyrészt a gender-szemléletet ültetné át a magyar jogrendbe is, amit a Mi Hazánk károsnak tart.

Ugyanakkor fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy az úgynevezett családon belüli erőszak legelterjedtebb formájáról, ahol az áldozat a legártatlanabb és legvédtelenebb, egyetlen szót sem veszteget.

– Önnek szívügye a szívhangtörvény. Mit is takar ez pontosan?

– A Mi Hazánk az egyetlen életpárti politikai erő Magyarországon, és a szívhangtörvénnyel is azt szeretnénk elérni, hogy legalább az utolsó szó jogán kapjanak egy esélyt azok a magzati korú gyerekek. Azt kezdeményeztem, hogy

az édesanyák kötelezően hallgassák meg magzatuk szívhangját az abortusz elvégzése előtt.

Ez tehát nem szigorítást, hanem tájékoztatást jelent. De mindenképp kell változtatni, ha már sajnos a Gyurcsány- és Orbán-kormány abortuszpolitikája közt lényegében nincs különbség.

Dúró Dóra tavaly a negyedik gyerekét várta. Forrás: Facebook.

– Lex Covid: az összes többi ellenzéki párttal szemben a Mi Hazánk képviselői megszavazták a kormány előterjesztését. Miért érezték szükségesnek, hogy igent mondjanak?

– Szerintünk az emberélet semmilyen körülmények között nem bocsájtható áruba, nem lehet politikai alku tárgya.

Az ilyen helyzetekben különösen fontos félretenni a politikai nézetkülönbségeket és mindnyájunknak a cselekvés oldalára kell állnunk.

Nemcsak a parlamentben tettük ezt, tagjaink szerte az országban segítették az időseket egy érintésmentes bevásárlási misszió keretében, önkéntes mozgalmi alapon.

– Mit gondol arról, hogy a többi ellenzéki képviselő leszavazta a törvénytervezetet?

– A Gyurcsány Ferenc vezetésével egyesült balliberális tömb viselkedése különösen felháborító:

nemhogy nem álltak a magyar emberek mellé, hanem még gáncsoskodtak is a védekezés során. Ez is bizonyítja, hogy rájuk nem számíthatnak a magyar emberek.

– Hogyan látja a magyar kormány koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedéseit?

– A kormány sokat hibázott, és teljesen egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszerünk majdnem százéves elmaradásban van a korhoz képest. Nem volt megfelelő felszerelés, és nem is működött jól a tájékoztatás. Az önkormányzatoktól történő elvonással sem értettünk egyet, pláne úgy, hogy a bankok a következő években levonhatják az adójukból a tőlük most elvont összeget. A Mi Hazánk szerint tehát nekik, illetve a multinacionális techcégeknek is ki kellene venniük a részüket a gazdaság talpra állításából,

utóbbiak ugyanis nem is adóznak egyáltalán. Ezért javasoltuk a Zuckerberg-adót is.

– Balliberális politikusok és médiumok körében megszaporodtak a kereszténység elleni kirohanások. Mi a véleménye erről?

– Katasztrofálisnak tartom, hogy Szent István országában vannak, akik ilyeneket megengednek maguknak. A magyarság és a keresztény kultúra elválaszthatatlanul összeforrt az elmúlt évezredben, és ennek az értékrendnek az érvényesülése a jövőnk záloga is.

A liberalizmus az elmúlt harminc évben is óriási károkat okozott a társadalomban;

a Mi Hazánk ezt elutasítja, és a magyar családokra építjük a nemzet jövőjét.

– A  Deák téri gyilkosság után kezdeményezi fogják a büntetőtörvénykönyv szigorítását?

– A Mi Hazánk szibériai bérrabtartást kezdeményezett, tehát azt, hogy a legsúlyosabb, életellenes bűncselekményeket elkövetőknek

ne az itthoni wellnessbörtönökben kelljen letölteniük a szabadságvesztésüket, hanem egy hozzájuk „méltó” körülményeket jelentő orosz börtönben.

Ez ráadásul sokkal olcsóbb is lenne a magyar adófizetőknek, hiszen ma többet költ az állam egy fogvatartottra, mint egy fekvőbetegre.

A közbiztonság állapota sajnos nem javult az elmúlt tíz évben sem, a cigánybűnözést nem sikerült visszaszorítani, az utóbbi időben is megszaporodtak a teljesen értelmetlen agresszióval járó bűncselekmények. Sajnos most már nemcsak arról van szó, hogy vidéki falvakban élő időseknek kell rettegniük életük utolsó éveiben, hanem Budapest belvárosa sem biztonságos egy átlagos hétköznap este. Szerintem az egyenruhásokat sem becsüli eléggé a kormány: számos kedvezményüket megszüntette, folyamatos a leszerelés, pedig elhivatott rendőrökre óriási szükség lenne. Elkerülhetetlen tehát egy béremelés.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk társelnöke is részt vett a deák téri megemlékezésen. Forrás: Facebook.

 
– A tapasztalatok szerint még nem sikerült integrálni a cigányság egy részét. Van ezzel kapcsolatos programja a Mi Hazánknak?

– A cigányság integrációja egyértelműen megbukott, hiszen hibás szemléleten alapul: ennek minden áron való erőltetése helyett szegregálni kellene azokat, akik képtelenek beilleszkedni a közösségbe és képtelenek betartani azokat az alapvető normákat is, amelyek az együttélést mindenki számára biztosítják.

A Mi Hazánk az egyetlen párt tehát, amely az oktatásban szegregálna is.

Igazságtalan az a gyakorlat, ami Gyöngyöspatán is kialakult, hogy a magyar gyerekeket kell távolabbi iskolákba, más településre vinni, mert az állam nem képes a rendet garantálni. Ki kell mondanunk és érvényesítenünk is kell, hogy a normákat betartó gyerekek jogai elsőbbséget élveznek.

 

Kassab Adonis

Kiemelt képünk forrása az elemi.hu.