Semjén Zsolt: Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal – ez a válaszunk trianonra!

Felejteni nem lehet, nem szabad, de felejteni nem tudunk és nem is akarunk - mondta Semjén Zsolt a trianoni békediktátum századik évfordulóját, a nemzeti összetartozás napját megelőzően Csurgón. A KDNP elnöke hangsúlyozta: bár harminc éve még a magyarság volt a leggyengébb a Kárpát-medencében, napjainkban a szemünk láttára változnak meg az erőviszonyok.

„Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs. Száz éve megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát és döbbenetét. Fájdalmát: hogy megtörtént; és döbbenetét: hogy megtörténhetett” – fogalmazott a nemzeti összetartozás napja alkalmából elmondott beszédében Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Csurgón, a trianoni békediktátum századik évfordulója előtti napon kiemelte:

felejteni nem lehet, felejteni nem szabad, felejteni nem tudunk és nem akarunk.

„Trianonban Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, népességének felét s minden harmadik magyar idegen – ellenséges – állam fennhatósága alá került. Consummatum est. Száz éve és ma ezért szólnak a harangok” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kiemelte: „történelmi tény, hogy a háború végén – a román betörést kivéve – Magyarország területén idegen katonák nem voltak, a több mint félmillió magyar katona a Hazától távol esett el. És nem Magyarország volt okozója a háborúnak, Tisza István miniszterelnök ellenezte, és érdekünk sem volt területszerzéssel veszélyeztetni a magyarság etnikai többségét a Magyar Királyságban. A háború első számú oka – nem először és nem utoljára a történelemben – Szabó Dezső kifejezésével élve: a német hatalmi étvágy volt.”

A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban a KDNP elnöke rámutatott: az utódállamok semmivel sem lettek etnikai szempontból egységesebbek, mint korábban a Magyar Királyság volt, Magyarország pedig semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint más államok tették saját kisebbségeikkel. Összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal – tette hozzá.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: „van két ok, aminek a tudása nélkül semmi sem érthető és semmilyen tanulság nem vonható le, és amit a marxista-liberális történetírás és politika minden eszközzel próbál elhallgatni, elhallgattatni: ez a Monarchia és Magyarország elleni szabadkőműves összeesküvés és a Tisza István után vezető szerephez jutók részint alkalmatlan, részint hazaáruló volta.” 

A tanulságot levonva a kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: „a magyar nemzet tudati züllesztéséhez és a magyar állam szétveréséhez egy ív vezetett: a szabadkőműves Jászi Oszkártól, az alkalmatlan Károlyi Mihályon át, az internacionalista Kun Béla kommünjének terrorjáig. 

Az örök tanulság: külső ellenségeink nem tudnak tönkretenni minket, ha belső ellenségeinket féken tartjuk!” 

Mint mondta, „1990-ben mi voltunk a leggyengébb állam a Kárpát-medencében. Most szemünk előtt fordulnak az erőviszonyok”. A KDNP elnöke hangsúlyozta; „erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal. Annak tudatában, hogy a Magyar Állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet politikai önkifejeződése. Végső értelme és célja a magyar nemzet megmaradása és fejlődése. Ennek alapján alkottuk meg az Alaptörvényt, ami kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli, külhoni magyarságért. A Kárpát-medencében korábban elképzelhetetlen nagyságrendben biztosítjuk az identitáserősítést és gazdaságfejlesztést. Száz évig hátrány volt magyarnak lenni, most legyen előny! És megcselekedtük a legfontosabbat: minden magyar teljesjogú magyar állampolgár lehet! A magyar nemzet mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, a magyar közjog által, aminek legszebb megtestesülése a Szent Korona. Most a honosítás által megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését. Ez ma a válaszunk trianonra.”

Semjén Zsolt a megemlékezésen úgy fogalmazott: „Trianonra emlékezni: gyász. Trianonra emlékezni: összetartozásunk hitvallása. Trianonra emlékezni: az azért is megmaradás büszkesége. Trianonra emlékezni: Trianon meghaladásának küldetése.

Mint száz éve, most is megkondulnak a harangok. De sok mindent jelenthet a harangzúgás: van lélekharang, van félrevert harang és van a déli harangszó. Gyász, riadó, remény. Nemzeti gyász, mozgósító riadó, küldetéses remény!”

 

Kiemelt képünk forrása a kdnp.hu, fotó: Váli Miklós.