Teljesítette küldetését az elmúlt harminc év legjelentősebb állami segítségnyújtó programja

2011-ben, a Otthonvédelmi akcióterv részeként, a devizahiteles családok megmentése érdekében jött létre a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., mely kilenc éves működése során több mint százötvenezer családon segített. Az adóssegítő modellt és programot külföldön is elismerték és méltatták.

A 2008-as gazdasági világválság rendkívül érzékenyen érintette a magyar családokat; nemcsak munkahelyek szűntek meg, hanem igen hamar elszabadultak a devizaárfolyamok is, ennek következtében pedig a hitelek jelentős része a lakosság számára nehezen megfizethetővé vagy éppen teljesen megfizethetetlenné vált. A tömeges eladósodás miatt korábban nem látott mennyiségű hitelszerződés került felmondásra, illetve a végrehajtási eljárások is jelentősen megszaporodtak.

A válság kirobbanására következő években vélhetően több tízezer lakóingatlan elárverezésére került volna sor…

A 2010 tavaszán megválasztott Orbán-kormány felismerte a fizetésképtelenség nyomán létrejött helyzet súlyosságát – és célul tűzte ki, hogy a bajba jutott, devizahitellel küszködő családok számára mentőprogramokat hozzon létre. Számos fogyasztóbarát intézkedés mellett (pl. végtörlesztés, forintosítás, magáncsőd stb.) ekkor, 2011-ben jött létre a Nemzeti Eszközkezelő Program is.

A program a családok lakhatásának biztosítása célozta, és

elsősorban a legnehezebb gazdasági és szociális helyzetben élőknek kívánt segítséget nyújtani. Lényege az volt, hogy az ügyfelek felajánlhatták az ingatlanjaikat megvételre a NET Zrt. részére, cserébe pedig az állam részben rendezte a bankok felé fennálló tartozásukat.

A megmaradt tartozást aztán a törvényi szabályozás miatt a bankok kötelesek voltak elengedni.

Illusztráció. MTI Fotó: Mohai Balázs

 Az Eszközkezelő bérleti szerződést kötött a NET Programban részt vevő családok tagjaival – a korábbi tulajdonosokkal –, akik aztán a piaci bérleti díjak töredékéért maradhattak megszokott otthonukban.

A korábbi tulajdonosoknak emellett lehetőségük nyílt arra is, hogy lakóingatlanjaikat – szintén jóval a piaci ár alatt – visszavásárolhassák.

Eleinte ugyan a lakosok és a bankszektor is idegenkedve tekintett a programra, amely azonban – ennek ellenére – 2012-től rendkívül népszerűvé vált. A NET Zrt. az induláskor 30 000 lakóingatlan megvásárlására kapott felhatalmazást – és anyagi fedezetet –, de a program sikerére és társadalmi hasznosságára tekintettel a kormány évről évre bővítette a lehetséges résztvevők körét.

Végül 155 000 lakóingatlan került az Eszközkezelőhöz, amelynek ezzel több százezer magyar ember lakhatását sikerült biztosítania.

A tavaly tavasszal indított akció keretében a korábbi tulajdonosoknak lehetősége nyílt rá, hogy rendkívül kedvezményes áron visszavásárolják a korábbi lakóingatlanjaikat.

A program sikerességét mutatja, hogy mára tízből kilenc család sikeresen vissza tudta vásárolni korábbi otthonát.

Az Eszközkezelő Zrt. megmaradt feladatait – a vissza nem vásárolt ingatlanok 4600 bérleti szerződésével kapcsolatos ügyeket – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. veszi át.

A Nemzeti Eszközkezelő Programra joggal tekinthetünk úgy, mint az elmúlt harminc év egyik legjelentősebb állami segítségnyújtására; a kifejezetten rossz anyagi, szociális helyzetbe került családoknak kívánt célzott segítséget nyújtani, olyanok számára tehát, akik egyébként – a meginduló végrehajtási eljárások eredményeképpen – szinte biztosan elveszítették volna a fedelet fejük felől. 

Az Eszközkezelő komoly segítséget jelentett a magyar falvak életében, illetve az eladósodottság megszüntetétésben is.

A program reményt adott azoknak, akik hosszú évek óta reménytelennek és kilátástalannak látták a jövőjüket.

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása: MTI/Mohai Balázs