A 20. századi magyar katolicizmus egyik legkiemelkedőbb alakja Mindszenty József. Élete során számtalan alkalommal diktatúrák szorításában is kiállt egyháza, hite és hazája mellett. A nyilasok és a kommunisták egyaránt bebörtönözték, de tizenöt évig volt „bezárva” a menedéket nyújtó budapesti amerikai nagykövetség épületébe is. 45 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Bécsben Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása.
Mindszenty Józsefet XII. Piusz pápa nevezte ki 1944. március 4-én veszprémi püspöknek. Március 19-én a náci Németország katonailag megszállta Magyarországot, így szentelésére csak március 25-én kerülhetett sor. Mindszenty József az erkölcstelen, emberi életeknek ártó, az egyházat a pártállamnak kiszolgáltató kompromisszumot sohasem volt hajlandó támogatni.
Hitvallása melletti töretlen kiállása miatt hamar szembekerült az élet- és egyházellenes Szálasi-, a Rákosi-, illetve a Kádár-korszak diktatúráival.
A nyilas puccskor a hatalom új birtokosai elvárták, hogy az állami közalkalmazottak és azok vezetői esküt tegyenek Szálasi Ferencre. Az esküt többen megtagadták, vállalva annak kockázatát, hogy megtorlás vagy egzisztenciális lejáratás áldozatai lesznek. Mindszenty József ekkor foglalta össze egyértelmű hitvallását Juramentum non – nincs eskü címmel. A nyilas kormány, háborúellenes tevékenysége miatt, 1944. decemberében 26 másik pappal és kispappal együtt letartóztatta, és a sopronkőhidai fegyházba szállíttatta. Később házi őrizetbe került, a soproni Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában. A frontharcok elültével, 1945 áprilisának végén tért vissza a veszprémi egyházmegye élére. Serédi Jusztinián halála után, 1945 őszén XII. Piusz pápa esztergomi érsekké nevezte ki.
Mindszenty József bíboros a gimnázium udvarán 1947. május 17-én. (Forrás: Fortepan.hu)
Mindszenty a második világháború után nyíltan beszélt a kiépülő kommunista hatalom ember- és egyházellenességéről. 1947-48-ban többször is százezrek előtt beszélt, és ez a kommunista pártban egyre nagyobb ellenérzést váltott ki; a rendszer irányítói őt tekintették a magyar „reakciós ellenállás” vezéralakjának. 1948. december 26-án letartóztatták, és a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekményekkel vádolták. Fogva tartása során rendszeresen kegyetlenül megkínozták. Az 1956-os forradalmat követően Mindszenty nem volt hajlandó elhagyni Magyarországot, ezért november 4-én menedéket kért az amerikai nagykövetségen, melyet annak ellenére kapott meg, hogy ilyen menedékjogot a nagykövetség nem adhatott volna.
Washington ezért arra utasította magyarországi képviseletét, hogy ha a helyi hatóságok fegyveresen kívánják Mindszentyt az épületből elhurcolni, akkor ne álljanak ellen.
Erre ugyan nem került sor, a védelem azonban bezártságot is jelentett a bíboros számára. A budapesti amerikai nagykövetség tizenöt évig maradt Mindszenty otthona, melyet nem hagyhatott el. Egyházi és személyes levelezését kontrollálták. Mindszenty ügyébe ugyanakkor az Egyesült Államok hivatalosan nem kívánt beleavatkozni, azt kizárólag a magyar kormány és a Szentszék hatáskörébe tartozónak tekintette. A Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolat 1967-ben enyhülni látszott, amikor az USA elismerte a Kádár-rezsimet.
hirdetésEkkor Mindszenty tiltakozásképpen önkéntesen el kívánta hagyni a védelmet nyújtó nagykövetség épületét.
1956. október 30-án az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyveres csoportot küldött Mindszenty József bíboros kiszabadítására: (Forrás: Wikipedia.hu)
Amikor az 1970-es években Magyarország és a Vatikán kapcsolatai kezdtek helyreállni, a pártállam célja az volt, hogy a Szentatyánál elérjék Mindszenty József felmentését. Mindszenty viszont kikötötte, hogy csak abban az esetben hagyja el a nagykövetséget és Magyarországot, ha érseki kinevezését megtarthatja, valamint ha a bebörtönzött papokat szintén szabadon engedik, továbbá a lerombolt Regnum Marianum templom újjáépítésére sor kerül.
Hosszas, összetett diplomáciai egyezkedés után, 1971. szeptember 28-án végül elhagyta Magyarországot.
Mindszenty József 1975. május 6-án hunyt el Bécsben, végakaratának megfelelően holttestét Mariazellben helyezték el; 1991. május 4-én került sor hamvainak hazahozatalára – az esztergomi bazilikában helyeztek örök nyugalomra.
A rendszerváltoztatás adott lehetőséget arra, hogy Mindszenty rehabilitálása megindulhasson. 1989 őszén a Legfőbb Ügyész elrendelte a IX. 254/1949 számú ügyében a perújítási nyomozást, amely bár hamar el is kezdődött, a hivatalos eljárás csak 2012-ben ért véget.
Mindszenty állami jogi, politikai rehabilitálása lezárult – és boldoggá avatásának eljárása is folyamatban van.
Kiemelt képünkön Mindszenty József bíboros a dombóvári gimnázium udvarán 1947. május 17-én. Forrás: Fortepan.hu.
A témában olvasásra ajánljuk:
Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének
