Az érettségik első két napján alkalmazott szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódnak ma reggel 9 órától a vizsgák, a diákok közép- és emelt szinten történelemből írásbeliznek országszerte.
Az Oktatási Hivatal korábban közölt adatai szerint középszinten 64 342, emelt szinten 7073 érettségiző vizsgázik.
A középszintű írásbeli 180 percig tart, a diákoknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatsort 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat csaknem fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik. Továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
hirdetésA történelem emelt szintű írásbelije 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll, hasonlóan a középszintűhöz.
A diákok először az első feladatlapot oldják meg, majd a dolgozatokat 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a második feladatlapot.
A témák megoszlása és a használható segédeszközök megegyeznek a középszintű feladatokéval.
Csütörtökön megkezdődnek az idegen nyelvi vizsgák, a diákok angolból tesznek írásbelit érettségit.
Eduline: a hidegháború, Mátyás külpolitikája és a kereszténység születése a történelem feladatai között
A hidegháború, a Kádár-korszak és a Szovjetunió is szerepelt a történelem középszintű írásbeli első részének témái között az Eduline oktatási portál információi szerint. Az esszéfeladatoknál a kereszténység születése és az 1956-os forradalom is szóba került.
Emellett az antik kultúrával, középkori céhekkel és Mátyás külpolitikájával kapcsolatos feladatot is kaptak a diákok a történelem érettségi első, rövid feladatokból álló részében.
Külön feladat foglalkozik a Numerus clausus-szal és törvény elfogadása előtti vitával.
Ebben a feladatrészben a diákoknak rövid választ igénylő feladatokat kell megoldaniuk – mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat.
Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kaptak a vizsgázók, akik mindegyiknél kapnak valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet segítségképpen.
Idén szóba került a kereszténység születése, a második világháború és az 1956-os forradalom is téma.
A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.
(MTI)
Kiemelt képünkön védőmaszkot viselő diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban 2020. május 6-án. MTI/Balogh Zoltán
