A Kopp Mária Intézet összesítése szerint hazánkban az elmúlt tíz évben a családbarát politika hatására növekedett a gyermekvállalási kedv. A beszámolóból kiderül, hogy az nők első gyermeküket átlagosan 28 éves korukban szülik meg. Az elmúlt években duplájára emelkedett a 40 éves koruk felett szülő édesanyák számaránya is.
A családbarát kormányzás 2010-es kezdete óta több gyermeket szülnek a gyermekvállalási korban lévő nők, nőtt a gyermekvállalási kedv és az ezer nőre jutó születések száma is – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) anyák napja alkalmából készített kiadványából. Pozitív fejlemény, hogy az elmúlt 10 évben a testvérek ma már időben közelebb születnek egymáshoz, nőtt a házasságban születő gyermekek száma és egyre több család vállalt harmadik gyermeket.
Újszülött. Képünk illusztráció. (Forrás: Flickr.com)
10+1 tény a 2010-es években gyermeket szült édesanyákról:
1. Nőtt a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége és az ezer nőre jutó szülések száma
2. A gyermekvállalási korban lévő nők száma jelentősen csökkent
3. Kissé emelkedett a szülő nők átlagéletkora
4. Megduplázódott a 40 éves koruk felett szülő nők száma
5. 2015 után újra nőtt a házasságban született gyermekek aránya
6. Több a harmadik testvérként megszülető gyermek
7. Kevesebb idő telik el a testvérek születése között
8. A legtöbb gyermeket Közép- és Észak-Magyarországon hozták világra
9. A középfokú végzettséggel rendelkező anyák több gyermeket vállaltak
10. A gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele megnőtt
+1 A kisgyermekes anyák foglalkoztatása folyamatosan emelkedik
Míg a gyermekvállalási kedvet kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-ös értéket mutatott, 2019-re már 1,49-re emelkedett.
Az ezer 15-49 éves nőre jutó születések száma 6 százalékkal, míg az ezer 20-39 éves nőre jutó születéseké ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal emelkedett.
hirdetésA szülőképes korú, 15-49 év közötti nők száma több mint 7 százalékkal, 160 ezerrel csökkent 2010 óta. Legnagyobb mértékben a legtöbb gyermeknek életet adó, 20-39 éves korosztály létszáma csökkent, összesen 16,5 százalékkal. Ehhez képest a születések száma 2014 és 2017 között emelkedett a 2010-es értékhez képest, 2019-ben pedig mindössze 1,3 százalékkal maradt el ettől.
A gyermeket szülő nők átlagéletkora Magyarországon csak kis mértékben emelkedett 2010-hez képest, 29,8-ról kevéssel 30 fölé. Az első gyermeküket a nők továbbra is átlagosan 28 éves korukban szülik. Emellett duplájára nőtt a 40 éves koruk felett szülő édesanyák számaránya.
Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)
2015 után újra emelkedett a házasságban született gyermekek száma, a kisbabák közel 60 százalékának a szülei házaspárok. Leginkább a harmadik gyermekként világra jött újszülöttek száma emelkedett 2010-hez képest.
Csökkent a testvérek megszületése között eltelt idő, különösen a GYED Extra 2014-es bevezetése óta.
Mostanra a házaspárok esetében 4 év alá csökkent a testvérek megszületése közötti átlagos időtartam – a kisbabák közel fele úgy jön a világra, hogy a testvére még nem töltötte be a harmadik életévét.
A legtöbb születést a Közép- és Észak-magyarországi régióban regisztrálták, de növekedés csak vidéken volt, míg Budapesten csökkent a születések száma. Az édesanyák iskolai végzettsége alapján a legnagyobb növekedés 2010 óta a középfokú végzettségűek körében tapasztalható, a legnagyobb visszaesés pedig az alacsonyabb végzettségűeknél; a felsőfokú végzettséggel rendelkező édesanyáknál stagnálás figyelhető meg.
2010 óta a gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele megnövekedett és a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy az édesanyák között megnőtt a munkaerőpiacon aktívak aránya.
Forrás: Kopp Mária Intézet
Kiemelt képünk forrása: Flickr.com
