FRISSÍTVE – Iohannis ismét Székelyföld miatt támadja a Szociáldemokrata Pártot

Klaus Iohannis román elnök hétfői televíziós beszédében ismét megvádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a Székelyföld autonómiájához vezet.

Az államfő erről hétfőn kora délután beszélt egy televíziós nyilatkozatban, amelynek központi témája a koronavírus-járvány elleni küzdelem volt. Megjegyezte: múlt heti fellépése nyomán a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő PSD a felsőházban gyorsan megbuktatta a Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét. Hozzátette azonban, hogy a szociáldemokraták a szenátus szakbizottságaiban támogatták az RMDSZ kezdeményezését egy „párhuzamos közigazgatási törvénykönyv” létrehozására, amely – mint fogalmazott – „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”. Klaus Iohannis szerint az efféle törvények „Székelyföld autonómiájához vezetnek”.

Az elnök kijelentette: nincs semmi baja a magyar nemzetiségű személyekkel. Sok magyart ismer, sokakkal dolgozott vagy dolgozik most is együtt, tiszteli őket. Többségüket jóravaló, szorgalmas embernek tartja, aki végzi a dolgát. Közölte, hogy a politikusokkal van baja, elsősorban a szociáldemokratákkal, akik olyan törvényalkotásba kezdtek, amely „az erdélyiek által Székelyföldnek nevezett régió” autonómiáját segíti elő. Az elnök többször is úgy fogalmazott, hogy „ez mindennek a teteje”.

„Mit gondolnak, mit ír elő például ez az RMDSZ által benyújtott közigazgatási törvénykönyv? Kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Erre már a PSD nem mondhatja azt, hogy nem tudta. Ez a tervezet ugyanis túljutott a szenátus bizottságain, ahol a PSD politikusai megszavazták. Persze most, miután nyilvánosan bemutattam, hogy mire megy ki a játék, a PSD megint megtalálja a módját, hogy a törvény ellen szavazzon. De ne tegyünk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD egyértelműen abban a helyzetben van, amikor olyan törvényeket, közigazgatási szabályokat akar elfogadtatni, amelyek Székelyföld autonómiájához vezetnek. Ez pedig nyilvánvalóan alkotmányellenes, és nem fogom tűrni ilyen törvények megjelenését” – fogalmazott az elnök.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be egy olyan törvénytervezetet, amely kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelv-használati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását azért látta szükségesnek, mert a Dancila-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.

Reagált az Erdélyi Magyar Szövetség

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) két társelnöke által jegyzett nyilatkozatban állapította meg hétfőn, hogy Klaus Iohannis román államelnök politikájának a „lényegévé vált a magyarellenesség”.

Az EMSZ hangsúlyozta: a szabad nyelvhasználat, „mellyel az államelnök riogat”, nem veszélyforrás, hanem Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jog. A szövetség szerint a mostani tervezet semmivel sem biztosít több jogot, mint amennyit Románia a nemzetközi dokumentumok ratifikálásával már elfogadott.

„Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként – az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is – élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak” – áll a nyilatkozatban.

Az EMSZ szerint Klaus Iohannis „végleg kiírta magát a civilizált, európai politikusok sorából, s méltatlanná vált tisztsége betöltésére”. Az államfő – a társelnökök szerint – bebizonyította: nem kíván a korábban rá nagy számban szavazó erdélyi magyar közösség államelnöke lenni. „Döntését tudomásul vesszük, s immár kijelenthetjük: Iohannis nem a mi elnökünk!” – áll az állásfoglalásban.

Az EMSZ arra kérte mindazokat, „akik elítélik az államelnök uszítását”, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést.

„Ne hagyjuk, hogy Iohannis nevessen a végén!” – áll a Csomortányi István EMNP-elnök és Mezei János MPP-elnök által jegyzett állásfoglalás végén.

(MTI)

Kiemelt illusztrációnkon Klaus Iohannis román államfő nyilatkozik a sajtó képviselőinek a koronavírus-helyzettel kapcsolatos fejleményekről a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában 2020. április 27-én. MTI/EPA/Román elnökség/Dragos Asaftei

Iratkozzon fel hírlevelünkre