A méhek napja ma már nem csak a mézfogyasztásról szól

Méhek napján a méheszek és a környezetvédők egyre inkább arról szólnak, hogy a méheket meg kell óvni a növekvő környezeti ártalmaktól, melyek miatt egyre inkább veszélyeztetettek a Kárpát-medencében is.

1994-től, a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-a a méhek napja hazánkban. A jeles nap létrehozásának akkor az volt az oka, hogy a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon növeljék a minőségi mézfogyasztást. Az elmúlt szűk harminc évben a magyar társadalom mézfogyasztása mennyiségileg és minőségileg is jelentősen javult. Magyarországon több évszázados hagyománya van a méheskertek és a méz kialakításában.

A hazai mezőgazdasági ágazatok közül kiemelkedik a méhészet, mely hosszú ideje kiváló termékeket állít elő.

A magyar szakemberek többsége nemzetközi jelentőségű szaktudással rendelkezik, így nem meglepő, hogy a régió egyik legjelentősebb méztermelője hazánk. Az itthon készülő mézeket Nyugat-Európában is keresik. Az egyik legkedveltebb az akác, de igen keresett a vérnyomáscsökkentő hatású selyemfűméz is. Hazánkban továbbá a szántóföldi növénykultúra révén jelentős mennyiségű repce- és napraforgómézet állítanak elő. A hazai méz azonban egyre gyakrabban csak mint „javítóméz” jelenik meg más termékek feljavításaként.

Méhcsalád a kaptárjában (Forrás: Flickr.com)

A méz egyik alapvető alkotóeleme az egészséges táplálkozásnak. Gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás, valamint számos értékes enzimet is tartalmaz. A mézfogyasztás segíti a megfelelő emésztés kialakulását, hozzájárul az immunrendszer megerősítéséhez, valamint táplálja az izmokat.

A méhek napja ma már azonban nem arról szól, hogy mézfogyasztásra sarkallja az embereket, hanem hogy felhívja a figyelmet arra: a méhek a növekvő környezeti ártalmak miatt egyre inkább veszélyeztetettek.

A méhek egyfajta indikátorok, jelzőlények, melyek pontosan megmutatják a környezeti ártalmak hatásait és azok helyi megnyilvánulásait. A természeti környezet romlásával a méhek vitalitása is romlik, mely által a világ és az Európai Unió számos országában a méhkaptárok száma hanyatlik. Magyarországon ez a szám stagnál, de a méhészek odaadó munkája ellenére is komoly visszaesés történhet. Az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság romboló hatása, a szúnyogirtószerek folyamatosan támadják a méhcsaládok egészségét is.

Ma hazánkban a kirepülő méhek fele elpusztul a környezeti ártalmak miatt, így egyre kevésbé lesz fenntartható a méhészkedés.

Méhek nélkül azonban nincs élet, számos globálisan kedvelt növény (pl. kávé, kakaó) vagy éppen hazánk gyümölcsöseinek és szántóföldi növényeinek beporzása a méhek nélkül nem lehetséges. Egyre nagyobb problémát jelentenek a csapadékszegény telek és tavaszok. Az aszály már nem csak a szántóföldi növényeket, hanem a fákat is kiszáradással fenyegeti, melynek eredményeképpen a méhek is táplálék nélkül maradhatnak. 

Forrás: MTI

Tóth Gábor

 

Kiemelt képünk forrása: Flickr.com