A fogyatékkal élők számára sem áll meg az élet a karantén idején


Hirdetés

Tényi Helga, a Támogató Szolgálat személyi segítője, gondozója, illetve a Bice-Bóca Hátrányos Helyzetűek és Nagycsaládosok Egyesületének vezetője segítőként úgy látja, hogy

az értelmi fogyatékosok esetében a legnagyobb nehézséget a megszokott közösségi élet hiánya okozza a karanténban,
hiszen a baráti találkozók, a jobbnál jobb programok most egy csapásra eltűntek az egyesület tagjainak életéből, és sokan nem értik pontosan, miért – hívja fel a figyelmet egy sarkalatos problémára a Képmás.hu újságíró munkatársa.

Kappel Katalin, munka- és szervezet-szakpszichológusnak, a Sokszinumunkahely.hu blog szerzőjének is hasonlóak a tapasztalatai: Azok, akik mozgásszervi fogyatékossággal rendelkeznek, és nincs autójuk, jelenleg sokkal körülményesebben tudják megoldani a bevásárlást, főleg, ha a tömegközlekedést sem akarják vagy tudják használni. Sok megváltozott munkaképességű küszködik a gyógyszerekhez jutás nehézségeivel. Csúsznak vagy elmaradnak a kezelések, a műtétek, a kontrollvizsgálatok, valamint a két-három hónapja foglalt időpontok a szakrendelésekre. Készlethiány van bizonyos gyógyszerekből. Mindezek negatív következményekkel járhatnak az egészségi állapotukra nézve – fejtette ki a pszichológus a Jámbor-Miniska Zsejkének.

Milyen segítséget kapnak a fogyatékkal élők járvány idején? 

A kormány a veszélyhelyzet idején az önkormányzatok feladatkörébe utalta – a 70 év felettiek, a hatósági házi karanténban élők, illetve a járványügyi zárlat alatt állók ellátása mellett – a fogyatékkal élők ellátását is. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élők többségét a közvetlen környezete támogatja – emeli ki az újságíró. A szakpszichológus szerint a szociális támogató háló rendkívül fontos a helyzet okozta lelki terhek enyhítésében is.

Sokuknak segít a család, de akadnak olyanok is, akik messze élnek a rokonaiktól, számukra a hivatalos ügyintézés, a bevásárlás és a gyógyszerek beszerzése a legnagyobb segítség. Igaz, vannak, akik nem értik, hogy miért jövünk maszkban és kesztyűben, és miért nem maradunk ott velük beszélgetni. Előfordul, hogy félreértik mindezt, és azt hiszik, haragszunk rájuk valamiért – nyilatkozta Tényi Helga.

Kappel Katalin szerint „aki ebben a helyzetben magára marad (például azért, mert munkanélküli, vagy laza szociális hálóval rendelkezik), könnyen elszigetelődhet, és ez több szempontból is veszélyes lehet rá nézve. A fogyatékkal élők esetében is kiemelten fontos a rendszeres kommunikáció és kapcsolattartás, illetve a szabadidős foglalkozások, az aktív időtöltés, munkavégzés is sokat számíthat a lelki feltöltődésben”.   

A szakpszichológus az újságíró kérésére kifejtette, különösen fontos odafigyelni, hogy a fogyatékossággal élők számukra is érhető módon jussanak hiteles információkhoz, így elkerülhető annak a veszélye, hogy még inkább elszigeteltnek érezzék magukat. Kappel Katalin leginkább az alábbiakat hangsúlyozta: 

Azok a cégek, amelyek szociálisan felelős szemlélettel rendelkeznek, maguk is sokat tehetnek az érintett munkatársakért, méghozzá úgy, hogy a vírushelyzet vonatkozásában legfontosabb intézkedéseket és tudnivalókat közösen megbeszélik, rendszeresen tartják velük a kapcsolatot, és teret biztosítanak a helyzet kapcsán felmerülő aggodalmak megosztására is.

 

A teljes írás itt olvasható.

Kiemelt képünk forrása: unsplash.com


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb