Ha egyszer vége lesz…

Ha egyszer vége lesz, nyugodtan, ráérősen végigsétálok a kedvenc termelői piacomon.

Ha egyszer vége lesz, hosszasan ebédelek és beszélgetek majd a nagyszüleimmel.

Ha egyszer vége lesz, belevágok régóta halogatott álmomba: elkezdem a Kéktúrát.

Ha egyszer vége lesz, hideg koktélt fogok szürcsölni az Akvárium teraszán, miközben a kedvenc előadóm akusztikus koncertjét hallgatom.

Ha egyszer vége lesz, elutazok egy távoli helyre.

Ha egyszer vége lesz, félelem nélkül fogok vásárolni a kedvenc üzleteimben.

Ha egyszer vége lesz, egy koncerten a tömeg közepén fogok ugrálni.

Ha egyszer vége lesz, a nyakába ugrok egy rég nem látott barátnak.

Ha egyszer vége lesz, egy nyári estén megünnepeljük azok szülinapját, akiknek a karantén alatt erre nem volt lehetőségük.

Ha egyszer vége lesz, tömegközlekedéssel megyek majd az egyetemre – és élvezni fogom.

Ha egyszer vége lesz, elmegyek színházba, és negyedszerre is megnézem a kedvenc darabomat.

Ha egyszer vége lesz, újra felveszem a legszebb ruhám, amit különleges alkalmakra tartogatok.

Ha egyszer vége lesz, egymás után fogunk inni a borosüvegből a Balaton-parton.

Ha egyszer vége lesz, szavak nélkül magamhoz ölelem a szerelmemet.

Ha egyszer vége lesz, sátrazni megyek egy fesztiválra.

Ha ennek egyszer vége lesz, belevágok valami újba és érdekesbe, ami mozgatja a fantáziámat.

Ha egyszer vége lesz, megígérem, hogy becsülni fogom azokat a dolgokat, amiket eddig természetesnek vettem.

 

Maurer Fruzsina

 

Kiemelt képünk illusztráció, forrása a pixabay.com