Csókay András szerint kevés szó esik arról a tényről, hogy a stressz és a félelem gyengíti az immunrendszert, az ember védekezési képességét. A vírusokkal szemben ez maximálisan érvényesül. Az idegsebész úgy véli, fel kellene hívni a figyelmet arra, ami tökéletes félelemmentességet hoz.

– Arról az Istenről van szó, aki megtestesült, és bebizonyította, hogy tényleg létező személy. Bennünk és köztünk van. Már a tudomány és az értelem számára is világos, hogy a feltámadás megtörtént. Ha eljutunk az Úr Jézushoz, a félelemmentességhez, sokkal jobb lesz az immunrendszerünk, és könnyebben leküzdjük a betegségeket – köztük ezt is – tette világossá a hit és az orvostudomány közti kapcsolatot Dr. Csókay András.

Van-e összefüggés a világjárványok felbukkanása és a történelmi események között?

Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint igenis van. Ha ugyanis visszatekintünk száz évre, az első világháborúval megegyező ideig tartott egy hatalmas világjárvány: a spanyolnátha, amely körülbelül húszmillió áldozatot követelt. Egyrészt legyengültek az immunrendszerek a háborús cselekmények és a katonai ellátás miatt, másrészt a katonák hazahurcolták a betegséget.

hirdetés

– Akkor azt mondták, hogy a világ egyetlen demokratikus dolga a spanyolnátha, ugyanis rendre, rangra, személyre, címre tekintet nélkül mindenkit megfertőz, és valóban így is lett. Ha az a járvány bevezette a demokrácia korát, akkor azt gondolom, a mostani lezárja a liberalizmusét – jelentette ki Békés Márton.

Milyen gazdasági következmények várhatók?

Lentner Csaba közgazdász szerint amikor a járvány kirobbant az epicentrumában, a Távol-Keleten, világos volt, hogy az egész világot el fogja lepni.

– Hiszen egy globalizált világban élünk, ahol nem csak az emberek jönnek-mennek, vándorolnak, munkát keresnek, turistaútra mennek, hanem a termékek, a szolgáltatások és alkatrészek, autók is. A világ egybefonódott, tehát ha a világ egy apró részében valami kellemetlen történik, annak világgazdasági, a világ társadalmára kiható hatása van – magyarázta a közgazdász.

Lentner hangsúlyozta, egy nagyon súlyos válság elé nézünk, amely lényegesen különbözik mind az 1929-33-as túltermelési válságtól, mind a 2007-2008-as angolszász jelzálogpiacokról kiindult pénzügyi, majd világgazdasági válságtól. Mindkét említett esetben a gazdaság piaci szereplőinek túlpörgése okozta a krízist, jelenleg azonban a járvány következtében a munkaerő esik ki a piacról. Nem csak iskolákat zárnak be, hanem termelőüzemeket, szolgáltatóüzemeket is, vagyis le fog állni a termelés, a szállítás. Ez a válság a tizenkét évvel ezelőtti válság mélységéhez hasonló.

– Nem szektorális válság lesz, hanem az egész nemzetgazdaságot érinti. Az élet minden területére, minden nemzetgazdasági területre hatással lesz, minden háztartásba el fog jutni. Vagyoni pozíciótól független, nincs ellene védekezés – szögezte le Lentner.

De ilyen világjárványok idején hol van a Jóisten?

Mindenütt ott van, ahol baj van – kezdte Csókay. – Kiemelkedően fontos tisztázni, hogy nem csak a hívő ember privilégiuma ennek az igazságnak a felismerése. A materialista alapokon működő pszichológia is elismeri a lelkiismeret fogalmát, ahol az ember megtalálja a valós énjét, a jobbik részét. Innen mindig béke, szeretet, nyugalom, irgalom jön, vagyis az összes keresztény érték.

Ha szakítunk erre időt, hogy leérjünk a lelkünk mélyére, hogy találkozzunk a bennünk élő valós énünkkel, akkor függetlenül attól, hogy milyen vallási és kultúrkörbe születünk, megkapjuk azt a hangot, azt az erősítést, hogy nyugodj meg, nincsen semmi baj.

Erre erősít rá az Úr Jézus – magyarázta az idegsebész. Emellett leszögezte, nem biztos, hogy a szenvedések ártanak a léleknek, ugyanis a szenvedésnek is megvan a teremtő energiája, ami által nagyon hamar elérhetünk az említett mélységbe, ahol találkozhatunk az igazsággal, az Élettel. Csókay szerint attól még, hogy nem mondjuk ki, hogy amit hallunk, az Jézus hangja, még igaz.

A járvány sok mindent felülírt és zárójelbe tett – szinte azonnal

Békés Márton szerint az emberek rájöttek arra, hogy a társadalomnak van egy teste, ami az állam, az államnak pedig van egy immunrendszere, ami a nemzeti határ. Kiderült, hogy egy állam minél inkább hatékony, szuverén, független, és kellő népi felhatalmazással rendelkező politikai szisztémát működtet, annál jobban képes a határai lezárására, ami az elsődleges kérdés ezekben a nehéz órákban.

– Emellett az állampolgárság definíciója visszatért az eredeti vonatkozásához: az az állampolgár, akit az állam annak elismer, és azon változtatni nem lehet. Ezért látjuk azt, hogy biztonsági folyosókat kell nyitni Magyarországon bolgár és román állampolgárok hazatéréséhez – mondta Békés.

– Azok az államok és nemzetek kerülnek ki ebből az egészből erősen, akik már az elmúlt tíz évben hozzászoktak a szuverenitáshoz és a határok megtartásához. Ez az Unió tragédiája is. A globalizáció a visszájára fordul – tette hozzá.

Templomok mint a lelki betegségek gyógyítói

Csókay elmesélte, hogy a sziámi ikrek szétválasztásakor sokszor került nagyon nehéz helyzetbe. A huszonhat órás műtét alatt több alkalommal is visszalépett a csendbe, az imába, ami mindig hozott olyan kreatív ötletet, olyan megerősítést, amivel tovább tudtak lépni. Ezzel reflektált a Demokratikus Koalíció azon követelésére, hogy a kormány zárja be a templomokat, ugyanis az egészségügyi problémákra sem az imák, sem a tízparancsolat nem hoz megoldást. Csókay egyetért a lengyel püspöki konferencia elnökének állásfoglalásával, aki azt hangsúlyozta, hogy „míg a kórházak a testi, addig a templomok a lelki betegségek gyógyítására szolgálnak. Elképzelhetetlen, hogy ne imádkozzunk”.

– A lélek építése a félelem legjobb elűzése – összegezte Csókay András.

Forrás: Credo, Hír TV

Kiemelt képünk illusztráció, forrása a pixabay.com