Példaértékű Szent József élete és férfiként, férjként, apaként való jelenléte

Szent József támogató jelenléte Mária mellett a nehéz időkben mindenki számára ismert a Szentírásból. Jézus nevelőapját az édesapák és a munkások védőszentjének tartják. Asztalosmesterként dolgozott, és a római hagyomány szerint a 15. századtól március 19-én ünneplik. Olaszországban különös tisztelet övezi a szentet.

A Szentírás keveset említi a Dávid házából (vagyis a királyi családból) származó Szent Józsefet, Jézus nevelőapját, Mária jegyesét (később férjét). A legtöbb helyen Jézus megnevezésében mint József fia találkozunk említésével, de ott sem róla van szó. Viszont élete és munkássága példaadó minden kor emberének. Bár Józsefnek Jézus nyilvános működésében nincs szerepe, és főképpen Jézus gyermekkorában ejtenek említést róla, több teológus arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg korán meghalhatott. 

Józsefről a legismertebb történetként az maradt fenn, hogy a szokásokhoz híven eljegyezte Máriát, aki viszont még a jegyesség időszakában áldott állapotba került. Amikor ezt megtudta József, csendben el akarta bocsátani Máriát, hiszen nagy szégyent jelentett az, ha az esküvő előtt valaki várandós lett, és a törvény szerint el kellett bocsátani, meg kellett alázni azt a nőt. Viszont egy angyal József álmában megjelent, és tudatta vele, hogy a Szentlélek által fogant a gyermek, aki Isten fia, és majd adja a Jézus nevet neki. Ettől fogva József nem szégyellte Máriát magához venni, és Jézust nevelőapaként tanítgatta, nevelgette. Mivel Dávid házából való volt, József halálával később Jézusra szállt át a dávidi örökség is, vagyis Ábrahám öröksége. Ennek abban volt nagy jelentősége, hogy József által lépett Jézus az ószövetségi renddel kapcsolatba. Ennek okán a teológusok azt vallják, hogy Józsefnek sokkal nagyobb jelentősége volt, mint egyszerű nevelőapának lenni.

A nyugati egyház legtöbb naptárának tanúsága szerint a 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba. Mivel József asztalos-ácsmester és egyben Jézus nevelőapja volt, így a munkások és az édesapák védőszentjének tekintik. Olaszországban különös tisztelettel fordulnak a szent felé, mely ezekben a nehéz időszakokban még inkább érvényesül. Egész Olaszország területén közös imakilencedre hívják a híveket, melyet holnap, azaz a szent emléknapján kezdenek el. Ugyanakkor az olaszoknál szokás, hogy a gyermekek ezeken a napokon (mint ahogy mifelénk anyák napján) kis rajzokkal, saját kezűleg készített ajándékokkal lepik meg édesapjukat, ezzel is hálájukat, szeretetüket kifejezve feléjük. Ezen túlmenően óvodai-, iskolai- és egyházi ünnepségeket is szerveznek, de az idén a rendkívüli helyzet miatt, mivel ünnepségek megtartására nincs mód, a megemlékezést csak egy ablakba kitett fehér kendővel jelezhetik a családok.

Példaértékű Szent József élete és férfiként, férjként, apaként való jelenléte Mária és Jézus életében, de ugyanakkor az olasz szokás is követendő, hiszen hálával tartozunk édesanyánk mellett édesapánknak is az értünk vállalt áldozatokért és irántunk érzett szeretetéért. A szent ünnepén imába foglalhatjuk különösen az idősebb édesapákat, nagyapákat.

 

Kiemelt képünk forrása: pixabay.com