Erősödő konzervativizmus Európában és a tengerentúlon

A Washingtonban rendezett Conservative Political Action Conference-en (CPAC) Magyarországot az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós képviselte. Az eseményen szerzett tapasztalatokról és a konzervativizmus ideológia jövőjéről készült vele beszélgetés a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Még az amerikai konferencia zárónapján, február végén jelentették be, hogy az Alapjogokért Központ szervezésében érkezik Magyarországra a CPAC, a legnagyobb amerikai konzervatív konferenciasorozat első európai állomása május végén. Az idehaza megrendezésre kerülő eseménynek létjogosultságát

a két kontinensen egyre markánsabban jelentkező konzervatív eszménykép összeegyeztetése adja.  

– A politikai események és a rendezvényen látottak alapján elmondható, hogy tapasztalható egy jobboldali-konzervatív reneszánsz Amerikában. Ez nem jelenti azt, hogy az élet minden területére egyre jobban beférkőző liberalizmusnak az egyeduralma megszűnt volna a nyugati civilizációban. Ugyanakkor Donald Trump még megválasztása előtt, kampányában felszínre hozta azokat a nemzeti, patrióta, konzervatív eszméket az Egyesült Államokban, melyekről sokan gondolták azt, hogy Obama ideje alatt vereséget szenvedtek – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Trump elnöksége óta a konzervativizmus gondolata egyre láthatóbbá vált, sőt, mint fogalmazott: nem is szégyellik ezeket az értékeket. Hogy

a nemzeti szuverenitás, a határvédelem, a hazaszeretet, az életvédelem, a munkahelyteremtés, a munka tiszteletének pártján állnak,

hogy az antiszocializmus, az antikommunizmus alapvető attitűdjük. Mivel a fősodorba a liberalizmus és a progresszió tartozik az európai életmódban, az igazi lázadó és forradalmár ma konzervatív.

Még februárban rendezték azt a kétnapos római konferenciát, melynek középpontjában szintén a nemzeti konzervativizmus állt.

Ahogy Szánthó Miklós hozzáfűzte: a római konferencia lényege abban volt megragadható, hogy a különböző nyugat-, közép- és kelet-európai pártok, gondolkodók, filozófusok, újságírók annak okán jöttek össze, hogy politikai korrektségtől mentesen tanácskozzanak arról, mik is azok a valódi értékek, amelyek a keresztény gyökerű Európát, európai jobboldalt összekötik.

– Az Alapítvány által májusra szervezett CPAC Hungary rendezvény célja pedig nem más lesz, mint hogy az imént említett nemzeti konzervatív „ébredést”, mely Európa számos országában jelen van, összekösse az „amerikai republikánus reneszánsszal”, és

mi, konzervatívok megértsük, nem vagyunk egyedül a világon

fűzte hozzá Szánthó Miklós.

Természetesen vannak különbségek az európai és az amerikai konzervativizmus és jobboldal között, például annak kapcsán, hogy az államnak mennyire szabad beavatkoznia a gazdasági folyamatokba. Az amerikai konzervatívok esetében érzékelhető alapvető távolságtartás a központi hatalomtól ahhoz hasonló, ahogy mi fordulunk Brüsszel felé. Tehát ez az úgynevezett államellenesség sokkal inkább hasonlítható ahhoz, amikor mi azt mondjuk Brüsszelnek, hogy ne szóljon bele határvédelmünk formájába. Ugyanakkor azt a tengerentúlon is elismerik, hogy ha van egy jó cél – akár a magyar kormány családokat érintő politikája – az állami beavatkozás megengedhető.

Nyugat-Európában identitásválságról beszélhetünk, melynek gyökere abból ered, hogy a második világháborúból fakadó bűntudat-kultusz hatására az európai kultúrkör egész eddigi történelmét akarja megtagadni, melynek „divatja” az Egyesült Államokat is jellemzi. Európában az jellemző, hogy egész eddigi múltunkat, az európai civilizáció térhódítását – aminek egyébként a zsidó-keresztény kultúrkör az alapja – a bűnös, fehér, heteroszexuális férfiak térhódításaként igyekeznek beállítani. Azt mondják róla, hogy kirekesztő, hódító, leigázó és imperialista jellegű volt, melyből fakadóan a múltunk is bűnös. Hasonlóan a kommunizmushoz, mely szintén azt hirdeti, hogy majd egy elit csapat győzi le Európában az addig uralkodó szellemiséget – fűzi hozzá az Alapítvány igazgatója.

Ebben a szemléletben az igazi problémát az jelenti, hogy

„múlt nélkül, a múltbeli énünknek a megvallása és vállalása nélkül nincs identitás.”

Múlt nélkül nem tudjuk definiálni saját magunkat, hazánkat, a nemzetünket, a kontinensünket. Nem lehet megvallani, mik azok az európai értékek, hogy ha nem vagyunk tisztába a múltunkkal és nem tiszteljük azt.

„Beszélhetünk demokráciáról, igazságosságról, egyenlőségről, amik az Uniós szerződés második cikkében vannak, és amiket rendszeresen számon kérnek Magyarországon, mint liberális lángpallosként lobogtatva a fejünk felett, de valójában ezek pont azért tartalom nélküliek, mert az európai elit távol tartja magát saját múltjától saját identitásától, saját kultúrájától”jegyzi meg Szánthó Miklós a műsorban.

A magát semlegesnek hirdető posztmodern liberalizmusnak az egyénen alapuló, korlátok nélküli szabadság eszményképe helyett az uniós értékek szellemi alapja a zsidó-keresztény kultúra. A szabadság és egyenlőség eszménye alatt pedig a keresztény szabadságot értjük.

Olyan egyenlőséget, ahol minden egyéni ember – mivel Isten saját képmására teremtett minket – azonos méltósággal rendelkezik.

 

Forrás: Kossuth Rádió, Alapjogokért Központ

 

Kiemelt képünk forrása az Alapjogokért Központ Facebook-oldala.