Nem minden játékban cél a másik legyőzése

Hozzászoktunk ahhoz, hogy egy játékban az nyer, aki minden versenytársát legyőzi. Ma már azonban számos olyan társasjáték található a boltok kínálatában, mely használata során az együttműködés, a másik megismerése a cél. A társasjátékokról, a közös szórakozás és a társas adta élményéről Kacsur Adrienn pszichológussal beszélgettünk.

– Az elmúlt tíz évben felfutott hazánkban a társasjátékozás szokása, kiváltképpen a fiatal felnőttek játszanak többet. Mi lehet ennek a lélektani, társadalomlélektani oka?

– Úgy gondolom, azzal, hogy szélesedik a társasjátékok kínálata, mind típusukat, mind mennyiségüket illetően, együtt nő a kereslet is irántuk. Mára rengeteget változott a társasjátékok összetettsége, nehézségi szintje. Sokkal színesebbek és izgalmasabbak. Egyre több teret kapnak az összefogást igénylő játékok, amelyek egy új aspektusból közelítik meg magát a játékot.

Már nemcsak egymás ellen harcolunk, hanem egymás segítségével győzzük le magát a játékot, vagy oldunk meg egy feladatot.

Nem lehet kihagyni a sorból a szerepjátékokat, amelyek pár évtizede jelentek meg igazán. Ez akár online, akár élő formában is inkább a fiatalokat vonzza. Szerencsére a társasjátékok akár a családi összejöveteleket is fel tudják dobni, számos társas készül direkt úgy, hogy különböző generációk is együtt tudják használni (pl. Hangoló, Identity).

Kacsur Adrienn pszichológus (Forrás: Mindset Pszichológia)

– A közös játék valamilyen lelki hiánynak az ellensúlyozására jön létre?

– Nem gondolom, hogy valamit pótolnánk ezzel, sokkal inkább elősegítjük vele azt, hogy magasabb szintre tudjuk emelni a közösségi vagy családi élményt. Már az ókori egyiptomiak is élvezték a társasjátékokat, Tutanhamon fáraó például előszeretettel játszott kedvesével különböző táblajátékokat.

Szenet nevű játék Tutanhamon fáraó sírjából, Kr. e. 3 500 (Forrás: Wikipedia.hu)

– Számos személyiségfejlesztő játék kapható a piacon, ahol az álom, a képzelet, az asszociáció kapja a főszerepet. Miért olyan népszerűek ezek a játékok?

– Minden bizonnyal azért, mert ezek a játékok egy új oldalát mutatják meg a közös társasozásnak. Itt sem a másik fél legyőzése a cél, hanem inkább a megismerése. Egyrészt segít másokat is jobban megismerni, másrészt az önmagunkról alkotott tudásunk is gyarapszik általa. Azzal, hogy mások világnézetét, gondolatait meghallgatjuk, a mi véleményünk is formálódhat.
A teljesség igény nélkül bátran tudnám ajánlani az alábbi játékok bármelyikét: Identity, Dixit, Az érzelmek birodalma, Kompátia, Imagine, Hangoló, Pandemic, A tiltott sivatag, A tiltott sziget, A tiltott fellegek, A Mars Terraformálása, Relativity, stb. Valamint még azt tudnám tanácsolni, hogy aki vásárlás előtt áll, és kérdése van, látogasson el egy társasjáték-szaküzletbe, ahol készségesen segítenek abban, hogy a számára legjobbat tudja választani.

Sakk (Forrás: Unsplash.com)

– Azért a játékok többségében még ma is a másik fél legyőzése a cél. Mennyire mérgezi meg a verseny a játék közösségi élményét?

– Ha versenyhelyzet van, az mindenképp kiélezi a játékot. Vannak, akik „csak” erre hajtanak, és vannak, akik élvezni tudják magát a játékot akkor is, ha épp veszítenek, így is jó élményként élik meg. Közösségépítés szempontjából mindenképp jobbak a kooperatív játékok, amelyek során össze kell fognunk a győzelem érdekében.

A versenyhelyzet vagy mondjuk egy játékszabályban való nem egyetértés gyakran okozhat konfliktust a való életben is. Ezekkel a helyzetekkel vigyázni kell, nehogy épp széthúzzon a csapat ahelyett, hogy összekovácsolódna.

A sakkon, a dámán és a torpedón kívül számos új kétszemélyes játék is létezik már, amelyben „párbajozhatunk” párunkkal, barátainkkal, rokonainkkal. Ilyenek például: Hétcsoda párbaj, Bang! A Párbaj, Hanamikoji, Kingdomino, Fedőnevek Négyszemközt, Azul, stb.

– Milyen játékoké a jövő, mire van igény?

– Igény mutatkozik a kooperatív játékokra, ahol nem a győzelem, sokkal inkább az élmény számít. Számos játék jön létre az önismeret, érzelmi intelligencia és kommunikáció fejlesztésére, akár az önbizalom növelésére. Nem is beszélve azokról a játékokról, amelyek a pszichológus munkáját tudják segíteni tanácsadói vagy terápiás helyzetben, ilyen például az OH-kártya vagy a Dixit, valamint egyre inkább teret kapnak a művészeti, asszociációs ágak is.

 

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása: Unsplash.com

 

Reneszánszát éli a társasjáték – Bartók Flóra a Vasárnapnak

Pierrot: A magamfajta eszképisták szívesen elmerülnek a játékban

A társasjátékok szerelmesei

Minőségi játékélmény nélkül a siker nem elérhető