Kutatás indul az Orbán-kormányok tevékenységéről

Az Orbán-kormányok tevékenységéről indít vizsgáló és értékelő kutatást az Alapjogokért Központ, melyben a keresztény-konzervatív kormányzás kezdőpontjait, szemléletét és eredményeit vizsgálják.

Az Alapjogokért Központ  kutatást indít, melynek folyamán a korábbiaktól eltérő szemszögből – mint írják –, az őszinteség, a bátorság és a büszkeség nézőpontjából végzik majd megfigyeléseiket. A kutatás célja annak kiderítése, hogy vajon fel tudja-e venni a harcot a jobboldali kormány az élet és a politika területét egyre jobban eluraló globális liberalizmussal szemben.

A kutatás kiindulópontjairól és céljairól készült beszélgetés Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ igazgatójával és Panyi Miklóssal, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettesével a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A három szempont kiválasztásának oka

Helyes szakmai szempont lehet az, amikor különböző szakpolitikák mentén megvizsgálják egy kormányzat intézkedéseit. Most azonban valami mást szerettek volna, ahogy Szánthó Miklós mondta a Kossuth Rádió műsorában: „mi arra törekedtünk, hogy valami nem önmagáért való, hanem inkább önmagán túlmutató kreativitást adjunk az egésznek”. Döntésük oka: látható jele van annak, hogy az elmúlt tíz évben történt kormányzati intézkedések nem csak egy adott területre koncentráltak, nem csak egy problémát igyekeztek megoldani. Megsokszorozódott hatásaik több területet érintettek.

Példaként a közmunkaprogramot említette, mely szerinte nem pusztán arról szól, hogy a munkanélküliség csökkenjen, hanem a hátrányos helyzetű térségekben egy új életmódot is bevezet: „hogy minden reggel fel kell kelni, el kell menni dolgozni, el kell végezni a munkát”. Egy ilyen életmódformáló intézkedésnek nem csak munkapolitikai, munkaügyi hatásai vannak, „hanem az élet más területére is kiterjednek”.

Ezekhez a több szinten vagy több síkon megvalósuló intézkedésekhez igyekeztek megtalálni azokat a szempontokat, amelyek alá ezek csoportosíthatók. Végül az őszinteség, a bátorság és a büszkeség szóban találták meg ezeket a kifejezéseket, mert „őszinteségben lehet összefoglalni azt a testtartást, amivel 2010-ben el kellett indulni, szembenézni a problémákkal, szembenézni azzal a nagyon terhes örökséggel, amit az azt megelőző nyolc év szociálliberális kormányzat hátrahagyott”.

Bátorság kellett ahhoz, hogy a felszínre került problémák megoldásához mind hazai, mind nemzetközi szinten felvállalják a konfliktusokat, és megtegyék a szükséges lépéseket. Szánthó Miklós szerint ezeknek az intézkedéseknek az értelme a nemzeti büszkeség, a nemzeti önbecsülésnek a megtartása és megszerzése. „Ez a büszkeségben fejezhető ki, az egésznek az értelme az, hogy Magyarországot újra naggyá tegyék,

hogy újra legyen magyar büszkeség a világban.”

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese hozzátette, mivel az elmúlt tíz év kormányzati teljesítménye túlmutatott a hagyományos szakpolitikai megközelítésen, kerestek három vezérlő elvet az elmúlt tíz év értékeléséhez. A három elv valóban végigkíséri az elmúlt kormányzati éveket, amely a mai napig jellemző a kormány teljesítményére. Kiemelte, a kabinet tíz éves munkaértékelése egybeesik a Trianoni békediktátum 100 éves évfordulójával is. Ezért fontosnak tartották annak megjelenítését, hogy az elmúlt 100 évnek a magyarságot sújtotta nehéz küzdelmei és sorscsapásai ellenére is, „ itt van egy gyarapodó ország, büszke magyaroknak a közössége, akik előtt van egy nagyon erős perspektíva. Az elmúlt 100 évre, az elmúlt 10 évre lehet alapozni”.

A folytatásban hangsúlyozta, ha azt nézzük, mi jellemezte a magyarságot az elmúlt ezer vagy száz évben, a kutatásba az innováció és a kreativitás fogalmát is fontos beemelni. A Trianoni békediktátum után teljesen új alapokra kellett helyezni az akkori Magyarország működését, egy nehéz gazdasági, társadalmi, politikai helyzetből indulva ki.

A leleményességre, az innovációra és a kreativitásra volt szükség valamilyen szinten az elmúlt tíz évben is. A Fidesz-KDNP kormány tíz évvel ezelőtt egy nehéz gazdasági, társadalmi és politikai válságban lévő országot vett át, és ezekkel az eszközökkel kellett nekiállni a vezetéshez. „Az mindenképpen egy eredménynek tudható be, hogy új, innovatív eszközök kerültek bevezetésre a gazdaság-, az adó- és a családpolitika terén.”

A családpolitikai intézkedések nem csak Európán belül, mint például Lengyelországban, hanem még az Egyesült Államokban is az érdeklődés középpontjában állnak mind szakmai, mind politikai szinten is – tette hozzá Szánthó Miklós.

Az mindenképpen elismerésre méltó, és még a liberális oldal részéről is annak kellene lennie, hogy 2010-ben a régió leszakadó és legrosszabb gazdasági helyzetben lévő országa voltunk. Ugyanakkor ma, tíz évvel később ennek az ellenkezője látszik beigazolódni, a régió egyik legdinamikusabban fejlődő és a legjobb mutatókkal rendelkező országa lettünk. „Ez a siker tagadhatatlan, és ez mindazoknak az eszközöknek az összesített eredménye, amiket ebben a kutatásban be fogunk mutatni.”

Sikeres harc a liberális eszmékkel szemben

További sikerként könyvelhető el az is, hogy az Európában egyre inkább eluralkodó liberális ízlés ellen is eredményesen vette fel a harcot, hogy minden ellenszél dacára új alkotmányos keretrendszert vezetett be egy új alaptörvénnyel, amely szemben az Európában divatos eszmékkel, „nem értéksemleges, hanem igenis hitet tesz egy keresztény, egy konzervatív világkép mellett, amiben kiemeli a család és a házasság, és a nemzeti hagyományok fontosságát” – jegyezte meg Panyi Miklós.

Szintén eredményként értékeli, hogy méretéhez képest, az Európai Unió súlyához képest egy kisebb mozgástérrel rendelkező országnak ma egy olyan kormánya van, „amelyre Európában figyelnek, amelynek szava van az Európai Uniós döntések kapcsán, s amely mögé az országok beállnak és követik, és képes ellenpontot képezni a nagy összeurópai liberális mainstream gondolatokkal, politikákkal szemben”. Szánthó Miklós hozzáfűzte: az, hogy sikeresen veszi fel a harcot a liberális eszmékkel szemben, bizonyítja az is, hogy ha elolvasunk akár az EP szintjén megjelent dokumentumokat vagy a magukat függetlennek mondó – valójában a nyílt társadalom eszmerendszerét támogató – NGO-nak a riportjait, mindegyikben olvasható, hogy azontúl, hogy veszélyesnek tartják a kormány által képviselt eszmerendszert, még félő is, hogy ez a példa elterjed Európa más államaiban is.  

Ehhez a félelemhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy Szánthó Miklós sajtótájékoztatójukon is megfogalmazta: a liberális eszmerendszer mellett igenis megjelent egy „nemzeti-konzervatív” gondolkodás, mely nem csak a politikára igaz, hanem a gondolkodásra és világnézet újraformálására is. A nemzetközi szinten megvalósuló közös fórumok pedig azt jelzik, hogy nemzetközi szinten is össze lehet fogni a liberális eszmékkel szemben.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.

Forrás: Kossuth Rádió, MTI

Kiemelt képünk forrása az Alapjogokért Központ Facebook-oldala