Shakespeare új színben a Szkénében

Tarnóczi Jakab rendezését, az Amit akartok (Vízkereszt) című előadást decemberben mutatták be Budapesten.

A Szkéné és a Zenthe Ferenc Színház közös produkciója, az Amit akartok (Vízkereszt) tavaly decemberben debütált Budapesten, a Szkénében. Az előadást Tarnóczi Jakab rendezte, akinek a Kritikusok Céhe 2019-ben a legígéretesebb pályakezdő díját ítélte meg.

Illyria zavaros hely, az egész ország folyamatosan mozgásban van, és mindenki akar valakit. Erre a helyre sodródik a széparcú Viola, aki ikertestvérével, Sebastiannal együtt hajótörést szenvedett. A vad tenger elválasztotta a testvéreket egymástól, akiknek így külön úton kell folytatniuk életüket. Viola, hogy megvédje magát Illyriában, fiúruhát ölt magára, és Orsino, a herceg szolgálatába áll. Egész Illyria ég a vágytól, Viola a herceget akarja, aki a gyönyörű, gyászoló Oliviáért lángol – Olivia pedig a fiúnak öltözött Violára vetett szemet.

A fiatal rendezőt egy egyedi világlátás jellemzi, ami ebben a klasszikus Shakespeare-darabban sem maradt el. Amint kinyílik az ajtó, megcsapja fülünket az elektromos gitárszó. Bent egy forgószínpad fogad, rajta a szüntelenül vele forgó Feste, gitárral a kezében. Az őt alakító Hunyadi Máté nem csak színészként van jelen az előadásban, hanem zeneszerzőként is, és végig zenei aláfestést ad a történetnek. Feste ugyan néha szerepel a darabban, de sokkal inkább egy szarkasztikus, melankólikus külső szemlélőként van jelen, aki okos szavaival élesen és tisztán bírálja a felsorakozó szereplőket.

William Shakespeare Amit akartok (Vízkereszt) című komédiájának próbája a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban 2019. szeptember 19-én. 
MTI/Komka Péter

A forgószínpad bejárata egy forgóajtó, az egész színdarab mozog, az országot körülölelő káosz egy pillanatra sem szűnik meg. A díszlet Devich Botond munkája, aki egy minimalista teret alkotott, ahol a forgó elemeken és néhány mikrofonon kívül nincs semmi, csak a színészek – és ennél több nem is kell. A jelmezek Giliga Ilka munkái, amelyeknek szép szimbolikája az egész előadást végigkísérik.

Ugyan az előadás komédia, de emellett a szerelem, a szenvedély, a férfi-női szerepek és a társadalmi szakadékok szövik át az előadást.

A rajongásig imádott grófnő – akit Pető Kata kecses mozdulatokkal hív életre – teljesen el van telve a maga fontosságától, minden kérőnek kosarat ad, kivéve a fiúruhába bújt Oliviának, aki ugyan nem kérte a tálcán kínált szerelmet. Hasonlóan magas, nemesi lovon ül Orsino herceg, akit Hajdu Tibor játszik. Ők ketten annyira mások fölé helyezik önmagukat, hogy onnan nem képesek felismerni a körülöttük zajló valóságot.

Olivia szerelmes Orsinoba, aki a lányt teljesen a bizalmába fogadja. A kettejük kapcsolata nagyon szenvedélyesen kerül a nézők elé, Orsino éppúgy kötődik a lányhoz, ahogy ő a herceghez, talán az ő szerelmük a legszebb ebben a káoszban. Az előadás ékes szavú szereplőjét, Violát Ladányi Júlia játssza. Idegen ezen a földön, és gyakran zavartsága is ezt mutatja – mind a szerelme, a herceg előtt és a szerelméért áhítozó grófnő előtt is.

Eközben Viola ikertestvére, Sebastian – Kenéz Ágoston – egy tengerészkapitány, Antonio szárnyai alá kerül, akit megbabonáz az ártatlan fiú szépsége. A Kántor Zoltán által alakított kapitány az életét is hajlandó lenne feláldozni érte. Sebastiannak ugyan nincs annyi szerepe, mint húgának, mégis az ő megjelenésével válik teljessé a történet és a szerelmi háromszög, amelyben átveszi Viola helyét a grófnő szívében.

A szerelmes és kissé melankolikus alakok mellett van négy szereplő, akik a komédia alaphangjává válnak. Sir Tóbi és Sir Ábris, akiket Rácz János és Ágoston Péter játszanak, mámoros pillanataikkal visznek humort az előadásba, és nem szabad említés nélkül hagyni a grófnő két szolgáját sem.

Közülük is különösen Kaszás Gergő, Malvolio az, aki játékával feledhetetlenné teszi az előadást. A háznagy szerepét még Gogol Popriscsinja is megirigyelné. Csúnya tréfa áldozata lesz a komoly és szigorú háznagy: egy hazug szerelmi vallomást kap kézhez, amelyet Olivia nevében írt Mária, a grófnő komornája – akit a Jászai Mari-díjas Bozó Andrea alakít – és a két sir. Malvolio a gyanakvó hitetlenkedőből szárnyaló szerelmessé válik, leveti a fekete papi maskarát, és sárga harisnyában ad zenés szerelmi vallomást a döbbent Oliviának. Az egyszerű szolga vágyik a nemesi szerelemre és az ezzel járó rangra, megbecsülésre, ahová halandó csak születés útján kerülhet be.

Már ezekért a jelenetekért önmagukban megéri elmenni az előadásra. A Szkénét ezen az estén átszövi a szerelem, a vágy és persze egy adag Shakespeare-i bolondság is.