Nagykoalíció helyett két lista

Sokáig volt rá valós esély, hogy létrejön egy magyar nagykoalíció a két meghatározó párt között, a jelenleg kormánypártként működő Most Híd, valamint az MKP, a Magyar Közösség Pártja (korábbi nevén Magyar Koalíció Pártja) részvételével, amely a parlamenten kívül figyelte az elmúlt évek eseményeit. A Most-Híd felvállaltan etnikai vegyespárt, ennek ellenére volt rá esély, hogy a két erő megegyezik, ami sajnos nem történt meg – válaszol Tokár Géza arra kérdésre, hogy beszélhetünk-e a szlovákiai magyar pártok között hatékony összefogásról. 

A két nagy párt végül szövetséges törpepártokkal indul, a Magyar Közösség Pártja a Magyar Fórummal és az Összefogás Mozgalommal Magyar Közösségi Összefogás név alatt, míg a Most-Híd listáján a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kapott helyeket.

„Szerintem személyes konfliktusok ugyanúgy közrejátszottak abban, hogy a nagykoalíció nem alakult meg, mint az, hogy egész egyszerűen kardinális hatalmi kérdésekben nem volt hajlandó engedni az egyik fél sem,

így most egy olyan helyzetbe kerültünk, ami végleges” – mondja el Tokár Géza. A Híd egy önálló listával indul, az MKP pedig egy Magyar Közösségi Összefogás nevű tágabb listával, amire nagyon sok szubjektum és aktivista felkerült, akik korábban nem feltétlenül politizáltak.

hirdetés

Hogy van-e esély bekerülni a parlamentbe, az a politológus szerint nehéz kérdés, mert mind a két párt az öt százalékos küszöb alatt mozog, azzal együtt, hogy a közvélemény-kutatók hírhedten rosszul mérik a szlovákiai magyar pártok támogatottságát, mert nem igazán tudják lemérni a magyar anyanyelvű választók véleményét. „Én elképzelhetőnek tartom, hogy meglepődünk majd az eredmények befutásakor,

de a közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy nagyon nehéz lesz a bejutás, ha egyáltalán lehetséges”.

8,5 százaléknyi magyar

Ahhoz, hogy a magyar hang hallatszódjon a szlovák parlamentben, Tokár Géza szerint mindenképpen a magyar parlamenti jelenlét lenne a kulcs. „Ha nincs etnikai párt a parlamentben, csak elszórva egy-két magyar képviselő a szlovák parlamenti pártokban, az szerintem nem elég, a múltban is nagyon sokszor megmutatkozott, hogy ez nem járható út”. Nagyon érdekes kérdés, hogy a bejutás nélkül mi történhet, vagy egyáltalán milyen lehetősége van a magyar közösségnek megjelenni a politikában. Fontos megjegyezni, hogy

az ország lakosságának alsó hangon is 8-8,5 százalékáról beszélünk, ami így egyszerűen sehol nem jelenne meg.

Ez egy teljesen abszurd dolog. Elképzelhető, hogy valamilyen alternatív tanáccsal, esetleg polgári akciók felerősítésével lehetne ezen változtatni, de az biztos, hogy sokkal nehezebb így, mint a parlamenten belülről.

Kiábrándult szavazók

A magyar pártok problémája nem csupán a megosztottság, hanem az átlag alatti szavazási hajlandóság is – világít rá a politológus. Ez részben annak is köszönhető, hogy Szlovákiában elég instabil pártstruktúra van, nagyon könnyen jönnek-mennek pártok, újak alakulnak, régiek megszűnnek, sokszor hónapok kérdése, hogy valakinek összeessen a támogatottsága, a magyar pártrendszer viszont állandó.

Nem nagyon engedhette meg senki magának azt a luxust, hogy kilenc százaléknyi magyarral az öt százalékos küszöböt elérni próbálva igyekezzen alapítani egy teljesen új pártot, amely maga mögött hagyja a régi elitet, hisz ez egy lehetetlen feladat.

Tokár Géza felvidéki politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Kép forrása: Nézőpont Intézet

Tokár Géza szerint ebből adódóan becsontosodott a pártrendszer, és

a szlovákiai magyar választóknak kialakult az az érzése, hogy mindig ugyanazokra a politikusokra szavazhatnak, nincs megújulás.

Miközben cserék azért voltak az egyes pártokon belül. „Ez okozott belefáradást a politikába, a szlovákiai magyarok egy komoly része – nagyobb arányban, mint a szlovákok – egyszerűen nem megy el szavazni, mert úgy gondolja, hogy neki semmi újat nem nyújt a pártpolitika. És igazából a bejutásnak is az a kulcsa, hogy ezeket a szavazókat mennyire sikerül visszahozni az urnákhoz, mennyire sikerül elhitetni velük azt, hogy itt igenis egy új magyar összefogás alakult.

Esetleg az, hogy a Hídnak mennyire sikerül elhitetnie, hogy eredményeik vannak, igaz, én szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy nekik van nehezebb dolguk” – állapítja meg Tokár Géza. 

Szlovák kedvezményekért magyar szavazat? 

A sok csalódott szlovákiai magyar szavazó felkeltette a szlovák pártok figyelmét is. „Korábban volt egy általános vélekedés, ami többé-kevésbé igaz is volt, hogy a szlovákiai magyarok magyar pártra szavaznak, náluk nincs esélye labdába rúgni szlovák politikusnak. Abból a szempontból ez igaz, hogy többségében nyilvánvalóan magyar pártok viszik majd el a magyar szavazatokat, de egyre többen és többen vannak, akiknek alternatívát nyújtanak a szlovák pártok, főként a programok alapján.

Tehát vannak olyan célkitűzések, amiket szimpatikusnak tartanak, ránéznek a magyar pártokra és azt mondják, ezek mindig ugyanazok a címkék, márkák, emberek, és a saját nézőpontjukból úgy ítélik meg, hogy jobban megéri nekik egy szlovák pártra szavazni.”

Tokár Géza személyes véleménye szerint ez hiba, ugyanis a szlovák pártoknak nagyon gyenge a régiós magyar képviseletük, így a régiók érdekeit nem képviseli ott senki. Lehet, hogy országos szinten egy változás megvalósul, de a déli régióknak rosszabb lesz, mert senki nem lobbizik értük. Viszont ezt a magyar választók egy része nem tudatosítja, holott kellene – figyelmeztet a politológus.

Izgalmas választás előtt állunk

Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e bármilyen mértékben jósolni a februári választás eredményeit az előrejelzések alapján, Tokár Géza elmondja: nagyon alibire hajtó kijelentésnek tűnik, de tényleg nem.

2016-ban rettentően félremérték a közvélemény-kutatók az aktuális eredményeket, de olyan szinten – hogy csak a legkirívóbb példát mondjam –, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak, egy 15 százalékosnak várt szlovákiai párt, a Siet (Háló), öt százalékkal éppen, hogy bejutott a parlamentbe. Tehát, harmadannyi ereje volt, mint amire két héttel korábban mérték. Hasonló eset most is könnyen elképzelhető.

Akármi is lesz, szinte biztosnak látszik, hogy

egy nagyon sokszínű kormány tud csak alakulni, vagyis rengeteg kisebb párt fog egymással szövetségre lépve kormányt alakítani, ami borítékolja, hogy nagyon sokat fognak veszekedni, nem lesz nagy ideológiai egység és szerintem azt is előre jelzi, hogy idő előtti választásokra készülhetünk hamarosan.

Nem akarok vészharangokat kongatni, de benne van a pakliban, hogy nem lesz jó megoldás arra a helyzetre, ami a választások után áll elő – vonta le a következtetést Tokár Géza.

Tokár Gézával a Nézőpont Intézet Visegrádi identitás – vízió vagy valóság címmel megrendezett eseménye után beszélgettünk. A rendezvény beszámolóját itt olvashatják: 

A közös identitás a visegrádi együttműködés kulcsa