De boldog lesz-e Ausztria? – az Osztrák Néppárt és a Zöldek érdekházassága

Az Alapjogokért Központ (AK) legújabb elemzése szerint komoly veszélyeket rejthet és kérdéseket vethet fel az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek koalíciós együttműködése.

A De boldog lesz-e Ausztria? – az Osztrák Néppárt és a Zöldek érdekházassága – című kutatás megállapításának részleteit Pócza István, az AK vezető elemzője és Törcsi Péter kutatási igazgató ismertette pénteken, Budapesten.

Az eseményen felidézték, hogy

Sebastian Kurz, osztrák kancellár, az ÖVP elnöke sikerrel élte túl, sőt megerősödve került ki az elmúlt év belpolitikai eseményeiből,

az új koalíciós kormány programja pedig egyensúlyt kíván teremteni a két nagy európai téma, a migráció és a környezetvédelem között.

Törcsi Péter közölte: a világnézetileg egymástól nagyon távol álló két politikai család együttműködése „komoly veszélyeket” rejthet és még nagyobb kérdőjeleket” vethet fel.

Nagy kérdésnek nevezte, hogy az ÖVP és a Zöldek együttműködése vajon egy tesztüzem-e, azaz „megnézik”, hogy német nyelvterületen egy jobbközép, kereszténydemokrata és zöld kormányzás hosszútávon működőképes-e.

Erre mutatkozik egyfajta társadalmi igény Ausztriában, és Németországban – ahol a mérések alapján a zöld párt a második – talán még nagyobb lenne az igény egy ilyen együttműködésre – vélekedett Törcsi Péter.

Pócza István ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy

„német politikai elvárás volt” a konzervatív-zöldpárti együttműködés kipróbálása.

Álláspontja szerint a legutóbbi választásokon a parlamentbe és a kormányzásba is „beugró” Zöldekkel szemben Sebastian Kurz jobban tudja érvényesíteni akaratát. Bár a kormányprogramban sok esetben dominál az ÖVP akarata, ugyanakkor a Zöldek is aktívan érvényesítették az érdekeiket. Erre példaként említette, hogy a klímavédelmi kérdések annak ellenére „mennek végig” az egész dokumentumon, hogy annak van külön klímafejezete.

Rámutatott, hogy

Európában a klímavédelemmel és a migrációval kapcsolatban két út látszik: az egyik a jelenlegi osztrák irány, a másik pedig, amit Magyarország képvisel.

Azaz, hogy „egy konzervatív kormány a saját konzervatív keretein belül ad válaszokat klímavédelmi kérdésekre” – tette hozzá.

Az eseményen kiosztott elemzés szerint

Ausztriában olyan problémákra keresik a válaszokat, „amelyek a korábbi rossz döntések eredményeként mára politikai realitássá váltak”:

az osztrák kormányprogram több ponton is hangsúlyozza a politikai iszlám elleni küzdelmet, valamint a párhuzamos társadalmak kialakulásának megállítás és visszafordítását. Abban a keresztény gyökerekre való utalások mellett azonban fellelhetőek a „progresszív ideológia” lenyomatai is, „furcsa párhuzamosságokat hozva létre” – állapítják meg.

Pócza István szerint

a kormányprogramot emiatt egyfajta „konzervatív-progresszív versengés és zavar” jellemzi.

Példaként említette, hogy a genderkérdésben az osztrák kormányprogram inkább a liberális, progresszív ideológiához áll közel.

A legizgalmasabb kérdésnek a migrációt nevezte Pócza István azt is felidézve, hogy ebben tér el leginkább a két osztrák kormánypárt álláspontja. Kitért arra is, hogy a migrációs témában jogalkotást kezdeményező pártnak arra is lehetősége van, hogy a koalíciós partnert megkerülve más parlamenti pártokkal közösen fogadtassa el azokat a parlamentben.

Sebastian Kurz várható Közép-Európa-politikájára vonatkozó újságírói kérdésre Pócza István kifejtette, hogy a ÖVP korábbi – az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) folytatott koalíciós – kormányzása alatt sikeres együttműködést folytatott a térséggel.

A Zöldek inkább Németországra és a Párizsra tekintenek szövetségesként, mint Közép-Európára

– fűzte hozzá. Úgy vélekedett, hogy Sebastian Kurz törekedni fog a kiegyensúlyozott és jó együttműködésre a régióval, valamint arra is, hogy „egyensúlyozzon” Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök európai „víziói” között.

MTI