Az újév alkalmából többrészes cikksorozatban gyűjtöttük össze, hogy mire érdemes figyelni 2020-ban a világpolitikában. Az összefüggések ugyanis egyre bonyolultabbak, az információ egyre több, így nem árt igazodási pontot nyújtani azzal kapcsolatban, hogy melyek lehetnek a legfontosabb események. Az elemzés-sorozatot az Európai Unióval zárjuk.
Északiak és déliek, keletiek és nyugatiak, eurózónán belüliek és kívüliek, migrációt támogatók és ellenzők, szuverenitáspártiak és integrációt támogatók. Ez csak néhány abból a számtalan törésvonalból, amely az Európai Unió tagországai között húzódik. Érdekes lesz megfigyelni, hogy az új európai vezetés első évében ezek a viták mélyülni vagy inkább enyhülni fognak. Az első nyilatkozatok és tettek alapján Ursula von der Leyen bizottsági elnök a konfliktusok csökkentésében érdekelt, de nagy kérdés, hogy lesz-e ereje az árkok valódi betemetéséhez. A számtalan vitás pont közül most kiemeljük a Magyarország szempontjából legfontosabb hármat.
Migráció
A bevándorlás kezelését illetően az elmúlt hetekben, hónapokban számos, egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkozat hangzott el a brüsszeli vezetők részéről – valószínűleg nem függetlenül a von der Leyen-féle kiegyensúlyozó politikától. 2020 első félévében ugyanakkor inkább csak a tagállami megoldásokban bízhatunk, amelyek – ahogyan azt a magyar és az olasz példa mutatja, mutatta – igencsak sikeresek lehetnek.
A közös megoldás megtalálásával a második félévben esedékes német elnökség bíbelődik majd.
Az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a németek egyszerre szorgalmazzák a migránsok elosztását, valamint a határvédelmet, és az eddigieknél rugalmasabb szolidaritásban gondolkodnak. Valószínűleg ez utóbbi lehet a megoldás kulcsa, a V4-ek ugyanis Budapest vezetésével már évek óta azt szeretnék, ha a határvédelmet mint a szolidaritás eszközét elismernék.
hirdetésKöltségvetés
A migrációs vitákat ugyanakkor épp a második félévben szoríthatják háttérbe a 2021 és 2027 közötti időszak Uniós költségvetésével kapcsolatos tárgyalások. Ha ugyanis a tagállami vezetők zavartalan működést szeretnének, idén megegyezésre kellene jutni a keretszámokat illetően, ugyanakkor – látva az álláspontok közötti távolságot – erre igencsak kevés az esély.
A nyugati tagállamok többet költenének a közösből például a migrációra, a 2004-ben és azután csatlakozottak azonban nem nyirbálnák meg a fejlesztési forrásokat.
Emellett bekerül a képbe a klímavédelem, amelyre a Bizottság költene többet 2021-től. A megegyezést ráadásul úgy kell tető alá hozni, hogy távozik az EU-ból az egyik legnagyobb nettó befizető, Nagy-Britannia.
Jogállamiság
A költségvetéshez kapcsolódó vitáknak is része ez a kérdés, a tavaly év végén zárult finn elnökség javaslata alapján ugyanis jogállamisági feltételekhez kötnék az Uniós pénzek kifizetését is. Sok elemző felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy
a jogállamiság nem egy konkrétan meghatározható fogalom, ha mégis ez történik, akkor pedig annak mindenképpen ideológiai töltete lesz.
Látjuk ezt a jelenleg is zajló, Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállami viták során, amelyekben nem jogi, hanem politikai, sőt, sokszor pártpolitikai érvek alapján támadják a budapesti és a varsói kormányt. Az eddigiekből kiindulva a támadások 2020-ban sem csillapodnak, és ugyanúgy intézményi szinten folytatódnak. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy sikerül-e elérni, hogy pénzügyi kérdésekkel ne kössék össze ezeket a vitákat.
