Ők az év parlamenti rekorderei

Ki volt a legaktívabb és ki az, aki csak a botránykeltéshez ért?

Év végén egészen más megvilágításba kerülnek az Országgyűlés honlapján fellelhető adatok: a statisztika nem hazudik, megmutatja, hogy kik a legaktívabb és leginaktívabb képviselők, valamint kiderül az is: a botránykeltésben jeleskedő képviselők egyáltalán nem biztos, hogy érdemben is hozzájárulnak a parlamenti munkához. Lássuk hát, kik voltak a 2019-es év parlamenti rekorderei!

Az abszolút győztes: Rétvári Bence

A parlamenti felszólalások számát tekintve Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt az, aki a legtöbbször emelkedett szólásra.

Ez nem kevesebb, mint 254 felszólalást jelent az elmúlt esztendőben.

A KDNP-s politikust Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus követi (jóval lemaradva) 141, őt pedig egy másik KDNP-s képviselő, Nacsa Lőrinc 120 felszólalással. 

Rétvári Bence rekorderként összesen több mint 14 órát beszélt a parlamentben felszólalás formájában, Z. Kárpát Dániel 11,5 órát, a felszólalások hosszának tekintetében azonban a harmadik helyre Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő került, aki összesen 10,5 óra hosszan emelkedett szóra. 

2018-ban egyébként szintén Rétvári Bence volt a legaktívabb képviselő, akkor az országgyűlési választásokat követően 209 alkalommal szólalt fel, vagyis idén akarva-akaratlan, de saját korábbi felszólalási rekordját is sikerült megdöntenie. 

Amikor az utolsókból nem lesznek elsők

Bár Hadházy Ákos botránykeltésből idén is jelesre vizsgázott, azonban úgy tűnik, ha érdemi munkáról van szó, a képviselő már kevésbé aktív. Ezt bizonyítja, hogy

a politikus az elmúlt évben egyetlen egyszer sem kért szót, helyette inkább obszcén feliratokkal és zavarkeltéssel akadályozta az Országgyűlés munkáját. 

Hadházy Ákos tábla felemelésével akadályozza a miniszterelnök felszólalását 2019. október 21-én. Kép forrása: Hadházy Ákos Facebook oldala

Miniszterelnöki aktivitás

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az elmúlt évben 65 alkalommal szólalt fel, a felszólalások hossza összesen 1 óra 44 perc volt. Legtöbbször napirend előtti felszólalások, illetve az azonnali kérdésekre adott válaszok miatt emelkedett szóra. 

Ez történt a Parlamentben 

Az Országgyűlés 2019-ben összesen 19 napot ülésezett, és 53 ülésnapot tartott. Bár az adatok jócskán elmaradnak az
előző évek mutatóihoz képest, a csökkenés elsősorban az európai parlamenti és önkormányzati választások miatt megszakított ülésszakhoz köthető.

A mögöttünk hagyott évben a korábbiaknál jóval több időt fordított az Országgyűlés összevont vitákra (kivételes eljárásban és házszabálytól eltéréssel tárgyalt előterjesztések), ezek közel 13 órát tettek ki az általános és második olvasatra fordított vitákon felül.

2019-ben összesen 192 törvényjavaslatot nyújtottak be, melyek közül 129-et fogadtak el. Határozati javaslatból 167-et nyújtottak be, ezek közül 26-ot fogadott el a parlament.

A benyújtott törvény- és határozati javaslatok kiegyenlítetten jelentek meg 2019-ben.

Az elfogadott törvények benyújtók szerinti eloszlását tekintve a kormány, míg a határozatok tekintetében a bizottságok szerepe hangsúlyos. A 2019-ben benyújtott törvényjavaslatok esetében jellemzően 21-33 nap telt el a benyújtás és az elfogadás között. 

Interpellációk és azonnali kérdések

Interpellációk, vagyis a kormányhoz, illetve a kormány tagjaihoz intézett írásbeli kérdésések tekintetében 2019-ben mind a benyújtott, mind az elhangzott interpellációk száma csökkent a korábbi évekhez viszonyítva, amit a majdnem két hónapos ülésezési szünet indokol. Számokban ez azt jelenti, hogy összesen 258 interpellációt nyújtottak be, ezek közül 154 hangzott el a Parlamentben. 

Rétvári Bence államtitkár, a legaktívabb képviselő 2019-ben. Kép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

Ugyanezen megállapítások vonatkoznak az azonnali kérdésekre is, melyekből 309-et nyújtottak be, és 209 hangzott el. Az ülések számának csökkenésével visszaesett az „azonnali kérdések óráinak” száma is.

2019-ben 425 napirenden kívüli felszólalás történt, ebből 270 volt napirend előtti, 155 pedig napirend utáni.