Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombat este a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten, a temesvári regionális kereskedelmi kamara rendezvénycsarnokában.
A kormányfő beszédében célként jelölte meg, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, sőt ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal. Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás – jelentette ki.
Magyarország ki akar törni abból a helyzetből, hogy Európa második vonalába tartozik. Azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni
– mondta Orbán Viktor, hozzátéve: azt is szeretnék, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus. Ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek.
A 30 évvel ezelőtti temesvári eseményekről Orbán Viktor kifejtette:
hirdetésa temesváriak és Románia polgárai megüzenték a világnak, hogy a közép-európaiak, ha kell, életük árán is, de vissza fogják venni a szabadságukat.
1989-ben kiderült, még az is lehetséges, hogy a szabadságért románok és magyarok képesek összefogni. Mint fogalmazott, 1956-ban a lengyelek és a romániai magyarok után a románok álltak ki legnagyobb arányban a magyar forradalmárok mellett. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
a világpolitika 40 évig azt hitte, meg lehet szelídíteni, meg lehet javítani a kommunizmust, de Románia lakói megmutatták: a kommunizmus kijavítása még kompromisszumokkal sem lehetséges.
Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól. Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (…), és a hőseink vérüket is adták érte – jelentette ki.
Tőkés Lászlót méltatva Orbán Viktor úgy fogalmazott: azért is vagyunk itt, hogy Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk, és mert úgy érezzük,
tartozunk magunknak az igazság kimondásával és megbecsülésével, és tartozunk mindenek előtt olyan szereplőknek, mint Tőkés László volt.
Ha egy fiatal református lelkész nem veszi magának a bátorságot, és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni.
Dicsőség Tőkés Lászlónak – zárta beszédét a miniszterelnök.
Harminc éve, 1989. decemberben Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára, s forradalommá terebélyesedve elsöpörték a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu uralmát.
Forrás: MTI – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
