Xántus János öröksége
125 éve hunyt el Xántus János (1925-1894) néprajzkutató, természettudós, a budapesti Állatkert első igazgatója. Xántus János igen kalandos életúttal rendelkezett. Többek között harcolt a pákozdi csatában, részt vett Komárom védelemében, hadifogsága utána megjárta Nyugat-Európa számos országát, majd az Egyesült Államokban katonai szolgálatot vállalt, ahol egészségügyi parancsnok is volt. Leszerelése után mérnökként, természettudósként tevékenykedett, de volt az Egyesült Államok mexikói konzulja is. Később bejárta Perut és Havannát is. Világlátása során sohasem feledkezett meg hazájáról sem: gazdag növény- és állatgyűjteményét Magyarországnak ajándékozta.
Hazatérése előtt nem sokkal Hollandiában és Belgiumban tanulmányozta az ottani állat- és növénykerteket. 1864-ben érkezett haza, pár hónappal később pedig igazgatása mellett megnyílt Pesten az első hazai állatkert is.
Az első állatokat főként a magyar arisztokrácia ajándékozta az Állatkertnek. Erzsébet királyné pedig a schönbrunni állatkertből küldött egy zsiráfot a birodalom legkeletibb állatkertjének. Az Állatkert óriási attrakciónak bizonyult, olyannyira, hogy egy évvel a nyitás után több mint 104 000 látogatója volt. Ami korábban az urak kiváltsága volt, az Pesten a polgárság kikapcsolódásává vált.
A Fővárosi Állatkert népszerűsége ma is töretlen, sem a láncos bombák, sem a közel két hónapos városostrom pusztításai – melynek során a budapesti lakosság elfogyasztotta az állatok többségét – nem jelentette a Xántus-i intézmény végét. 
Mára az Állatkert visszaszerezte korábban elvett területeit: az egykori budapesti Vidámpark helyén, a Liget-projekt keretén belül óriási beruházások kezdődtek meg. A műemléki védettséggel bíró épületek (fahullámvasút, körhinta) tövében jelentős állami támogatással épül Európa egyik legunikálisabb Biodómja is, mely előreláthatóan 2020-ra készül el.
Xántus János halálának évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg, hogy az általa letett alapok szilárdnak bizonyultak, öröksége máig él és virágzik.
