2004. december 5-e töréspont az összmagyarság életében: ekkor került sor a rossz emlékű népszavazásra, amelynek egyik kérdése a külhoni magyarok kettős állampolgárságára vonatkozott.
Már a rendszerváltást követő időszakban felmerült a kérdés a határon túl élő magyarokat illetően: kaphassanak-e kettős állampolgárságot?
A határon túliakra vonatkozóan 2001-ben, még az első Orbán-kormány idején történt az első, nagyságrendileg meghatározó előrelépés, amikor elfogadták a státustörvényt. Annak célja a határon túl élő magyarok helyzetének javítása volt, a magyarigazolvány bevezetésével. Az igazolvánnyal rendelkező külhoni magyarok egyebek mellett kedvezményesen utazhattak Magyarország területén, illetve kedvezményes belépőjegyet válthattak számos intézménynél.
2003 nyarán a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megkísérelt elfogadtatni egy kedvezményes honosítási törvényt, ám a próbálkozás több alkalommal is kudarcot vallott. Az MVSZ vezetése 2003. augusztus 13-án népszavazást kezdeményezett a nem magyar állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításával kapcsolatban. A kezdeményezést előbb elutasította az Országos Választó Bizottság – formai okokra hivatkozva –, de pár hét elteltével már nem akadályozták annak átjutását.
Szeptember 13-án az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el az MVSZ kezdeményezése nyomán, így Mádl Ferenc köztársasági elnök október 24-én a kórházprivatizációs szavazással egy napra, 2004. december 5-ére tűzte ki a referendumot.
A kettős állampolgárságra vonatkozó kérdés így szólt:
hirdetésAkarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
A népszavazásnak mindkét része eredménytelenül zárult: az állampolgárságra vonatkozóan sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot.
Bár az egészségügy sorsa is elkeseredésre adott okot, sokak lelkén inkább a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ejtett sebet. Még éveken keresztül visszatérő, kényes téma volt ez a politikai fórumokon és a közhangulatban egyaránt. Ezt a feszültséget végül az oldotta fel, hogy 2010-ben, az országgyűlési választások után felálló második Orbán-kormány vezetésével a parlamenti képviselők elsöprő többséggel megszavazták a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt.
15 év elteltével megállapíthatjuk, hogy nem került sor a külhoni magyarok tömeges vándorlására – amit sokan hangoztattak a népszavazás időszakában –, volt viszont sok-sok ezer kisebbségben élő magyar, aki büszkén kiállva élt a kettős állampolgárság felvételének lehetőségével.
Forrás: wikipedia.org
Fotó: Pixabay
