A magányos étkezés káros a lelki egészségre

Valamikor széles körben megszokott volt a közös étkezés. Gondoljunk csak az asztalt körülülő családokra, a munkahelyről ebédelni hazatérő hivatalnokokra vagy az üzemi konyhára csoportosan érkező munkatársakra! Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott, köszönhetően az elmagányosodásnak, a megváltozott szokásoknak, illetve a felgyorsult időnek. A ma embereinek jelentős része szívesebben étkezik egyedül, gyorséttermekben vagy a munkapadján.

Egy XIX. század végi örömteli családi étkezés – Jelenet Ingmar Bergman Fanny és Alexander című filmjéből.

Miért is pazarolná drága idejét azzal, hogy másokkal diskuráljon ebéd közben, mialatt gondolkodhatna, mobilozhatna vagy dolgozhatna is? Pedig

kutatások igazolják, hogy az egyedüli étkezés komoly fizikai és lelki problémákat idézhet elő.

Ezt felismerve izgalmas és számunkra is hasznosítható kezdeményezés történt a közös étkezésélményének visszaszerzésére.

Magányos étkezés telefonálással – Fotó Pxhere

Világszerte rohamosan nő a magányos étkezők aránya

A BBC Breakfast által megrendelt közvélemény-kutatás arról számol be, hogy a megkérdezettek 54 százaléka rendszeresen dolgozik ebédszünet alatt.

A BBC Breakfast kérdése: Ön szerint rossz a munkahelyi ebédelés? A felmérés szerint az irodai dolgozók több mint fele rendszeresen dolgozik ebédidőben.

Az online étterem-foglalási alkalmazás, az OpenTable statisztikájából kiderül:

az egyéni étkezés New Yorkban 2014 és 2018 között 80 százalékkal nőtt.

Japánban, az „alacsony interakcióval rendelkező étkezés” világvárosában sorra nyílnak a kifejezetten egyéni étkezésre szakosodott éttermek, amelyekben fekete függönnyel takart fülkékbe (!) viszik ki az ételeket. Nyilván azért, hogy még csak ne is lássák egymást a vendégek.

Nagyvárosi társas magány délben – Fotó: Wikipedia

Pedig az egyéni étkezés hátrányosan befolyásolja a fizikai és lelki kondíciókat,

közrejátszik a depresszió, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásában, igaz, nem tudni milyen mértékben, milyen erősséggel, és milyen ok-okozati összefüggésben. Akárhogy is van, közösségfejlesztők, utazási irodák, élelmes éttermi vezetők fantáziát látnak a közösségi étkezés visszahozatalában.

Biztató kezdeményezések

Virginia állam Open Seat éttermei

Virginia államban például 29 étterem részvételével kidolgoztak egy olyan programot, amely lehetővé teszi, hogy a vendégek megoszthassák asztalukat valakivel. A dolog úgy működik, hogy az asztalt foglaló vendégek, akik lehetnek egyének vagy csoportok, hozzájárulnak, hogy mások is leülhessenek melléjük. Cserébe ingyen kapnak egy előételt az étteremtől. Az Open seat program

hasznos lehet azon egyedül utazók, üzletemberek és újdonsült városlakók számára, akik nyitottak új kapcsolatok teremtésére.

Játékosabb formát ajánl a közösségi élmény szerzésére a Dél-Afrikai Food Jams.

A programra vállalkozó – egymást többnyire nem ismerő – résztvevők nem csak együtt étkeznek, de közösen készítik el ételeiket is.

A közös főzés öröme – Fotó: US Air Force / Debbie Aragon

A programra előzetesen lehet jelentkezni, és az adott napon a szervezők csapatokra osztják a résztvevőket. Minden csapat kap alapanyagokat egy meghatározott étel elkészítéshez, és arra kérik őket, kövessék a recept előírásait, ugyanakkor az improvizációnak is szabad teret adnak. A koncepció lényege: ürügyet teremteni arra, hogy az embereket, társaságokat összehozzon a lakások legnépszerűbb helyén, a konyhában. A program sikerére jellemző, hogy az idén már minden szabad hely elkelt, pedig a hét minden napjára szerveznek ilyeneket.

A Casserole Club önkéntese ebédet főz otthon a környékén élő egyik magányos hölgy számára – Fotó: filmrészlet

Más utat választott a londoni Casserole Club, melynek önkéntesei plusz adagokat főznek otthonukban azon környékükön élő magányos emberek számára, akik nem képesek erre. A Casserole Club arra törekszik, hogy áthidalja a generációk közötti szakadékot, csökkentse a magányt. A programban – amelyet átvettek más angol és ausztrál régiók is – jelenleg  hétezer önkéntes vesz részt.
Forrás: qz.com

Nyilas György írása

a szerző szociológus

Iratkozzon fel hírlevelünkre