Klebelsberg Kuno, a reformok atyja

Klebelsberg Kuno Arad vármegyében, egy vagyonos grófi családba született 1875. november 13-án. Alig két esztendős volt, amikor édesapja belehalt egy súlyos lovas balesetben szenvedett sérülésbe. Anyai nagyapjánál, Farkas Imrénél nevelkedett Székesfehérváron. A fehérvári Ciszterci Gimnáziumba járt, majd Budapesten, Münchenben, Berlinben és Párizsban tanult jogot. Egészen fiatalon megházasodott, 1899-ben vette feleségül Botka Sarolta Ottíliát, aki élete végéig hűségesen mellette állt.

Hamar a ranglétra élére került a politikában

Miután megszerezte 1898-ban a doktori címet, a miniszterelnökséghez vezetett az útja mint osztályvezető. 1910-ben kinevezték bírónak a közigazgatási bíróságnál, és 1911 januárjában már a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium államtitkárává nevezték ki. Innen két évvel később gróf Tisza István miniszterelnök áthelyezte maga mellé a miniszterelnökség politikai államtitkárának. Klebelsbergnek akkoriban Tisza István volt a példaképe. Politikai karrierje igen változatos volt, 1916-ban már országgyűlési képviselővé választották a Nemzeti Munkapárt színeiben.

A Tanácsköztársaság idején kénytelen volt bujkálni, a bolsevik uralom hónapjai alatt Almásy Dénes birtokán húzta meg magát. Az 1920-as választásokon már a Keresztény Nemzeti párt tagjaként lett képviselő Sopronban. Nem sokkal a választások után azonban otthagyta a pártot, és belépett az Egységes Pártba. 1921-ben a Bethlen-kormányban belügyminiszter lett és a rá következő évben már Vallás- és Közoktatásügyi miniszterként működött egészen 1931-ig.

Reformokat teremtett a kultúrában és az oktatásban

Klebelsberg Kuno a Magyarországot ért veszteségekre a művelődés és kultúra fejlesztését látta megoldásnak. Kitűzött célja volt egy erős művelt polgári középosztály megteremtése, amely alkalmas a vezetésre. A tehetséges vezetők felfedezésének kulcsát a középiskolákban látta, éppen ezért hozta létre Nyugat-Európában a Collegium Hungarikumok hálózatát. 1924-ben Bécsben és Berlinben, 1927-ben Rómában, majd Párizsban és Zürichben. Ezek nem csupán kutatásra, hanem kultúrdiplomáciai kapcsolatok kiépítésére is szolgáltak.

Klebelsberg kiépítette a népiskolai hálózatot is, amely során összesen 5000 tantermet építtetett. Emellett kidolgozta a nyolcosztályos elemi iskola tervezetét, és bővítette a középfokú képzést is. 1924-ben a reálgimnázium intézményét is létrehozta, amely a hangsúlyt a modern ismeretekre és a természettudományokra helyezte.

Reformjai nemcsak az elemi és középiskolákra terjedtek ki, a felsőoktatásban is komoly változásokat hoztak. Az egykor elcsatolt területek intézményeit Magyarországra hozta, Debrecenben pedig komoly fejlesztéseket hajtott végre. A nyugatra települt magyar tudósokat hazánkba akarta csábítani, éppen ezért több új tudományos központot is alapított.

Bethlen István 1931 nyarán nyújtotta be lemondását, amellyel együtt Klebelsberg is távozott a miniszteri székből. A következő évben, 1932, október 11-én, 57. életévében elhunyt szívrohamban. Klebelsberg Kunot Szegeden, a Fogadalmi templomban helyezték örök nyugalomra.

Kiemelt kép forrása: Wikipédia