A püspök, akit minden tevékenységében a rábízottak üdvössége és az igaz tanítás megőrzése vezetett. A szent, akinek emléknapjához számos néphagyományunk, szokásunk kötődik, és a gasztronómiát is uralja. Szent Márton napját üljük.
Szent Márton, Gallia nemzeti szentje nagy szellemi és egyháztörténeti átalakulás idejében született 316-ban (vagy 317-ben) Sabariában. Nem sokkal az után született, hogy a ,,Milánói ediktum”-mal Nagy Konstantin és Licinius teljes szabadságot és elismerést biztosított az egyháznak, és a hívek számára pedig egyenrangúságot a többi állampolgárral. Szülei pogányok voltak, atyja a császári hadsereg tagja volt. Márton egészen kicsi volt még, amikor szülei Sabariából átköltöztek az itáliai Páviába, ahol akkoriban még zömében pogány környezetben nevelkedett, viszont szülei tudta nélkül tizenkét éves korában jelentkezett a katekumenátusba, majd hat évvel később meg is keresztelkedett.
Tizenöt évesen, mivel édeasapja veterán katona volt, besorozták a császári serege. Lovas testőrtiszt lett, és katonatársai közt szerénységével, tiszta életével elismerést vívott ki magának. Egy legenda is született róla ebből az időből, miszerint a hűvös tél idején köpenyének felét odaadta a ruhátlan koldusoknak.
Megkeresztelkedése után mihelyt módjában állott, elhagyta a sereget. Tettét a császár gyávaságként titulálta, mire ő kijelentette: „Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hitnek, hát holnap majd védtelenül odaállok a csatasor elé, és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen”. A hagyomány szerint ez így is történt.
Kis idő elteltével, amikor Márton szüleihez hazalátogatott, hatására édesanyja megtért. Előbb Genovánál, majd Gallinaria-szigetén remeteként élte életét. Ez időben voltak az ariánusok (azon tévhit követői, hogy a Fiúisten nem öröktől való, hanem az Atyaisten teremtménye, tagadták az egylényegűséget) és a katolikusok közti harcok. Néhány ariánus püspök magát Mártont is elutasította és bántalmazta. Hialrius püspököt az eretnekek el is űzték Poitersből, viszont amikor visszatérhetett, Márton is vele tarthatott. Ezt követően, Tours közelében 375-ben Márton megalapította Marmouter kolostort. A toutsi püspök halálát követően, 371-ben a nép követelte, hogy Márton legyen az utódja.
hirdetésTours püspökeként 397. november 8-án tért meg a Teremtőhöz. Rómában már a 6. századtól ünnepelték, emléknapja november 11-ére került. A sírja Tours-ban híres zarándokhellyé vált az egész középkorban. Napjainkban is számtalan templom, kolostor, hegy, sziget viseli magán a szent nevét, hiszen a felfedezések korában igen kedvelt szentként tisztelték.
Magyar vonatkozásban a szent iránti tisztelet nagy valószínűséggel már a honfoglalás előtt virágzott Pannóniában. Tiszteletét Szent István is szorgalmazta, zászlaira a hadverő Márton képét festette. Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa (patronus regni) lett. A szabolcsi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette, és háromnapos előkészülettel is kiemelte.
A Szent Márton mozdony, mely 2016-ban szállította a csíksomlyói búcsúra a zarándokokat. Fotó: Magyar Kurír
Márton napi szokások fergetege
A Márton nap az, ami a 40 napos adventi visszafogott időszakkal járó karácsonyi készületet még vígsággal, lakomákkal megelőzi. Ezen a napon rendszeresek voltak a bálok, vásárok. Napjainkban számos borkostólót rendeznek az ünnep környékén, hiszen ekkor volt szokás az új bort felavatni – Mártont tartják az új bor bírájának is. Számos helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor – írja a martonnap.hu a népszokásokra összpontosítva. Szombathelyen szokás, hogy a Szent Márton nevét magukon viselő települések ilyen tájban találkozót szerveznek.
Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész leli a portát. A levágott és finomra készített liba húsából szokás volt küldeni a papnak, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” kifejezésünk.
Fotó: pixabay.com
Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával zsemle- vagy burgonyagombóccal tarkítva. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már a kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.
Az időjárással kapcsolatban azt tartja a néphagyomány, hogy ha Márton napján havazik, akkor „eljön Márton szürke lovon”. Más mondásban azt is pontosítják, hogy ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt vetíti előre. Egyes területeken úgy hiszik, a Márton napi jeges eső korai tavaszt jelent, bár ez nem jelent jót, mert utána fagy és szárazság következik.
Forrás: katolikus.hu, magyarkurir.hu,
