Kinek lenne jó, ha újra iskolapadba kényszerítenék a 16 év feletti iskolakerülőket?

Az MSZP 18 évre emelné a tankötelezettséget.

A Magyar Szocialista Párt ismét tizennyolc évre emelné a tankötelezettséget. 2012 szeptembere óta a tankötelezettség alapvetően a diákok tizenhat éves koráig tart.

Az MSZP Országos Központja szerdán közleményt adott ki, melyben tájékoztatást adott arról, hogy a párt csatlakozott az Idetartozunk Egyesület aláírásgyűjtési akciójához. Az aláírásgyűjtést a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő emelése érdekében kezdik meg. Az MSZP nem túl tényszerű közleményében arról ír, hogy ma Magyarországon:

„Százezer fiatal élete eddig már kisiklott. Róluk a társadalom kényszerül gondoskodni életük végéig, mert értelmes és érdemi munkára alkalmatlanok!”.

Az MSZP szakmunkatársai minden bizonnyal figyelmen kívül hagyhatták azt a tényt, hogy az iskolában eltöltött passzív évek nem vezetnek automatikusan az innovatív munkaerőhöz. Jelenleg rekordalacsony a munkanélküliség Magyarországon. A 15-64 évesek foglalkoztatottsági rátája – a KSH szeptember 27-i közzététele alapján – pedig 70,2 százalékra emelkedett idén nyáron, vagyis akik nem tanulnak 18 éves korukig, azok a munkaerőpiacon boldogulnak. Manapság egyre jellemzőbb, hogy a fiatal – akár képzetlen munkaerőt – a hazai építőipar foglalkoztatja, az ott jelentkező egyre égetőbb munkaerőhiány miatt.

18 vagy 16 év a jobb?

Magyarország sok más európai országot megelőzve vezette be a 18 éves korig tartó tankötelezettséget. 1998-tól, minden általános iskolába belépő diák 18 éves koráig köteles volt oktatási intézménybe járni. Az akkori magyar szakpolitika úgy gondolta, ki kell szélesíteni az oktatás folytonosságát, és a felnőtté válásig biztosítani kell a fiatalok oktatását.

Fotó: Pixabay

Több év tapasztalatához és a változó társadalmi és munkaerőpiaci eseményekhez alkalmazkodva döntött úgy később az Országgyűlés, hogy a tankötelezettség csökkentése mellett foglal állást. Így 2012 szeptembere óta az általános iskolás tanulók tankötelezettsége a 16. évük betöltéséig tart – a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók tankötelezettsége azonban továbbra is a 18 éves kor. A 2012-es döntés háttérében az állt, hogy a kényszerből való iskolába járással nem kívánt magatartási formák is megerősödtek hazánk oktatási intézményeiben. A tanulás máig a legjobb eszköze a társadalmi mobilizációnak, valamint annak, hogy a hátrányos térségekben élők gyermekei új, munka és tudásalapú perspektívát kapjanak.

A Vasárnap.hu-nak nyilatkozó budapesti szakiskolai tanár elmondta, az iskolakerülés sokszor nem a valódi probléma, csak egy okozat.

„A fő problémát abban látom, hogy nagyon sok diák, aki nem akar iskolába járni, az otthonról is menekül, mert a családi állapotok annyira rendezetlenek. Az iskolakerülés sokszor csak egy válaszlépés a diák részéről. Régebben az volt a baj a magasabb életkorral, hogy ezek a kevésbé motivált diákok visszahúzták a többit. Sajnos ezek a diákok nem rendelkeznek megfelelő viselkedési kontrollal. Sokszor az volt az érzésünk, hogy teljesen fölöslegesen raboljuk egymás idejét. A tankötelezettség megállapítása mindig nehéz ügy, mert vannak kiskorúak, akik valóban inkább dolgozni szeretnének, viszont belekényszerülhetnek olyan helyzetbe, ahonnan nehezen tudnak továbblépni.”

A statisztikák alapján a 16. életév után megugrik az igazolatlan hiányzások száma, egyre gyakoribb az iskolakerülés, az adminisztratív eszközökkel történő szankcionálás pedig nem elég eredményes. Az iskolakerülők osztályteremben tartása pedig növeli a pedagógiai terheket, melynek hátrányait olykor az egész iskolai közösségnek kell elszenvednie. A tanulási nehézségekkel, valamint a magatartásproblémákkal küzdők – sokszor többszörösen osztályt ismétlő diákok – többnyire nem motiváltak, fegyelmezetlenségükkel zavarhatják osztálytársaikat a tananyag elsajátításában.

A jelenlegi hazai tankötelezettségi szabályozás mindazonáltal nem példa nélkül álló, számos más, fejlett európai országban ugyancsak 16 éves korig tart a tankötelezettség. 

Borítókép: Pixabay

Iratkozzon fel hírlevelünkre!