Szabadság, szerelem – egy ikonikus film a forradalomról

Október 23-án már szinte hagyomány, hogy levetítik a Szabadság, szerelem című ikonikus filmet a forradalomról.

Alig van olyan magyar ember, akinek be kéne mutatni a Szabadság, szerelem című filmet. A 2006-ban mozikba került film valósághűen dolgozza fel ’56 eseményeit, egy szerelmi történetbe ágyazva. Pontosan követi végig a 13 történelmi nap eseményeit, végigvezetve a nézőt az ikonikus fővárosi helyszíneken. 

A magyar-angol koprodukció összesen 23 helyszínen játszódik, és több, mint 700 statisztát vonultatott fel. A film rendezője Goda Krisztina, míg a producere a világhírű magyar filmes, Andy Vajna volt. Joe Esterhasnak egy már megírt forgatókönyvéből indultak ki az alkotók.

Andy Vajna annak idején fiatal rendezőt keresett a filmhez, mivel fiataloknak szánta a művet. Úgy vélte, a történelmet nem lehet megközelíteni érzelmileg tankönyvekből. Kimondott célja volt, hogy a filmmel a fiatalabb generációban megmozgasson valamit, felébressze bennük a nemzeti büszkeséget.

A producert a film készítése során sok vád érte, hogy „hollywood-i változatot” fog készíteni a magyar forradalom történetéből.

Főszereplők a Szabadság, szerelem című filmből

Véleményem szerint a félelmük ennyi év múltán is alaptalannak bizonyult. Ez a film hiteles, személyessé teszi a forradalmat, szerelmet és szenvedélyt ad, amivel a néző tud azonosulni, kapcsolódni a szereplőkhöz.

A történet az ’56-os melbourne-i olimpián keresztül vezeti végig a forradalmat, ahol az elődöntőben, december 6-án a magyar vízilabda-válogatott a szovjet csapat ellen 4:0-ra győzött. A nem éppen nyugodt hangulatú meccs végé Zádor Ervin súlyosnak látszó sérülést szerzett az egyik szovjet játékos által, és a homlokából eleredő vér vörösre festette a medencét. A rendkívüli mérkőzés híre és az arról készült fotók bejárták a világsajtót.

A játékfilm vízilabdázói – Jelenet a filmből

A történet egyik főszereplőjét, Falk Vikit, a lázadó egyetemistát Dobó Kata alakítja, akibe beleszeret a vízipólós, Szabó Karcsi. Hiába van a nyakán az Olimpia, megy a lány után, és a forradalom kellős közepén találja magát.

Talán leginkább az ő szemén keresztül követhetjük végig az eseményeket, hiszen ahogy egyre mélyebbre kerül az októberi eseményekben, és egyre inkább felfogja a helyzet súlyosságát, úgy haladunk vele együtt mi is ebben a folyamatban. Nagyon fontos ez a fokozatosság, mert mi, akik a rendszerváltozás után születtünk, egy rossz álomként tekintünk ’56-ra, nehezen azonosulunk egy olyan rendszerrel, amiket csak sötét történetekből ismerünk.

Az 1956-os melbourne-i olimpia aranyérmes vízilabdacsapatának 2004-ben még élő tagjai a Magyar Örökség díj átvételekor (balról jobbra): Jeney László, Markovits Kálmán, Kárpáti György, Bolvári Antal, Gyarmati Dezső – Wikipedia

Ez a film történeti jelentőséggel bír, hiszen ez előtt nem készült a forradalomról olyan film, ami a nagyközönséghez szólt volna, és ekkora sikert aratott.