Két-három hétig még ugyanazok ülnek a polgármesteri székekben, akik a választások előtt

Miközben mindenki feszült figyelemmel várja a vasárnapi választás eredményeit, érdemes tisztában lenni azzal, mi történik a választás utáni napokban. Van-e jogorvoslati lehetőség? Mikor lépnek hivatalba a megválasztott polgármesterek és képviselőjelöltek? A következőkben néhány olyan gyakorlati kérdést igyekszünk megválaszolni, melyek segíthetnek eligazodni a választások után fennálló helyzetben.

Október 13-án vasárnap 19 órakor országszerte sor kerül az urnazárásokra, ami azt jelenti, hogy megkezdődik a szavazatok összeszámolása, az eredmények pedig a média különböző felületein (de legkézzelfoghatóbban a valasztas.hu oldalon) figyelemmel kísérhetőek lesznek. 

Vidéken először a polgármesterjelöltek, Budapesten a főpolgármester-jelöltek szavazatait számolják össze, ezt követik az egyéni választókerületi eredmények, majd a megyei közgyűlési eredmények. Hogy kik lesznek a polgármesterek és ki nyeri el a főpolgármesteri címet – körülbelül 90 százalékos feldolgozottság mellett – nagyjából 11 óra magasságában derül ki, 

A kompenzációs listák, a fővárosi és megyei közgyűlések

A kompenzációs listának az eredmények megszületése után, a fővárosi közgyűlés kialakításában lesz fontos szerepe: a fővárosi közgyűlés 33 tagú, a kompenzációs listára minden főpolgármester-és polgármesterjelölt felkerül. A győztes főpolgármester és polgármesterek nevét erről a listáról később lehúzzák, majd az a kilenc kompenzációs listán szereplő személy, aki a győztesek után a legtöbb szavazatot kapta kerülhet be a fővárosi közgyűlésbe. Vagyis a 33 tagú közgyűlés 23+9+1 fős osztásban alakul meg. 

A megyei közgyűlések képviselőinek száma a megye egészének lakosságszámától függ, igaz, a megyei jogú városokban élők túlságosan nagy arányuk miatt nem szavazhatnak a megyei önkormányzat összetételéről. Legkevesebb 15 fős lehetett egy közgyűlés,  400 ezer lakosig minden 20 ezer fő után egy képviselő, e fölött 700 ezer lakosig minden 30 ezer fő után egy képviselő, majd pedig minden 40 ezer fő után egy képviselő juthat be a megyei közgyűlésekbe. 

Jogorvoslat 

A jogorvoslati határidő rögtön a választást követő első napon lép életbe, azonban az eredmények jogerőssé válását a Nemzeti Választási Iroda október 20-ra teszi, de maximum október 28-ig minden eredménynek jogerőssé kell válnia. Az önkormányzati választások jogorvoslatára is az ún. háromnapos szabályok érvényesek, az 1997. évi C., választási eljárásról szóló törvény alapján

panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt.

Ez azt jelenti, hogy a szavazatszámláló bizottság és helyi választási bizottság eredményt megállapító döntése ellen a területi választási bizottsághoz lehet fordulni, a területi választási bizottság döntése ellen pedig az adott ítélőtáblához. Vagyis az önkormányzati választások esetében sokkal inkább helyi hatás- és, felelősségi körök állnak fenn. 

A jogerőre emelkedés után

A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

Az alakuló ülést célszerű a lehető legkorábbi időpontban megtartani, amelyet azonban több tényező befolyásolhat.

Figyelemmel kell lenni az Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) rendelkezéseire, az alakuló ülés megtartására vonatkozó törvényi szabályokra, az ülés előkészítésére vonatkozó általános rendelkezésekre. Az alakuló ülés napirendjén szereplő előterjesztések előkészítése, egyeztetése is befolyásolhatja az ülés legkorábbi időpontját.

A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselőtestület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

Amennyiben a polgármester-választás eredménytelen, úgy a régi polgármester tisztségében mindaddig megmarad és ellátja feladatait (így összehívja az alakuló ülést), amíg az új polgármestert meg nem választják. A megyei közgyűlés alakuló ülését a korelnök hívja össze.

Eskütétel és határozatképesség

A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt az Mötv.-ben meghatározott szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá.

A képviselő-testület, – így az alakuló ülés – döntéshozatalával kapcsolatban a legelemibb követelmény a határozatképesség.  A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott önkormányzati képviselőknek több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban megjelent korábbi írásaink:

Választási kisokos – első rész

Választási kisokos: a vidéki képletek bonyolultak

Választási kisokos – harmadik rész

Képek forrása: unsplash.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!