„Európa vagy visszatalál keresztény gyökereihez, vagy nem lesz”

Megkezdődött a Ratzinger-konferencia Budapesten

Október 8-9-én rendezik meg – Magyarországon először – a Vatikáni Joseph Ratzinger - XVI. Benedek Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara közös szervezésében létrejött teológiai szimpóziumot. A Magyar Tudományos Akadémián telt ház mellett tartják az előadásokat. A helyszínről munkatársunk tudósít.

A konferencia azt tűzte ki célul magának, hogy a közép-európai térség elmúlt 30 évében végbement gazdasági, társadalmi és erkölcsi változásaira reflektáljon az Egyház erkölcsi tanításának fényében. A fókuszban kifejezetten a V4-országok vannak, de a keleti blokk egyéb nemzeteit is vizsgálják.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem tudott személyesen jelen lenni az eseményen, gondolatait a kabinetfőnöke, Jenik Péter olvasta fel.

Kiemelte XVI. Benedek pápa tanítását, mely tűzoszlopként világít és mutat utat a jelen idők Európájának, erkölcsi és hitbéli kötelezettségeiben.

„Sokan eltávolodtak Krisztustól egy Isten nélküli szekularizmus felé.”

Véget ért a nyugati kultúra sodródása, elfogadták az Isten nélküli életet, és ezt állították példának maguk elé. Megkérdőjelezik azokat az alapvető értékeket, mint amilyen a család is.

A katolikus küldetés egyetemes – hangsúlyozta Jenik –, az egész emberiséghez szól. Szentségre van szükség ahhoz, hogy az Egyház felelni tudjon az emberek kérdéseire, annál is inkább, hisz a nyugati kultúra is ebben gyökerezik.

XVI. Benedek már évekkel ezelőtt megfogalmazta, hogy a férfiak és a nők egyenjogúsága csak azokon a területeken valósult meg a történelem során, ahol a kereszténység megfogant.

Jenik Péter, Semjén Zsolt gondolatait közvetítve Szent II. János Pál pápa figyelmeztető szavaival zárta beszédét:

„Európa vagy visszatalál keresztény gyökereihez, vagy nem lesz.” 

A második felszólaló Federico Lombardi, a Szentszék egykori szóvivője volt.

Lombardi a berlini fal leomlására emlékezett vissza, a forradalmi időkre II. János Pál pápasága alatt.

A szent pápa (1992-ben) emlékeztetett súlyos feladatunkra: Az ideológiák leomlásával nem szűnik meg a háború; az ateista-marxista ideológiák mérhetetlen károkat okoztak.

A kommunizmus utópiája komoly sebet ütött az emberi természeten. Spirituális és kulturális üresség jellemezte akkor Európát. Ennek gyógyítására, a megújuláshoz evangéliumi lelkiismeretre van szükség.

XVI. Benedek arra szólított fel, hogy ápoljuk a keresztény hagyományt. Mernünk kell kiállni és hallatni a hangunkat, ki kell venni a részünket a kihívások kezelésében.

Isten nélkül az ember nem tudja merre menjen, és hogy egyáltalán kicsoda ő maga.

Ferenc pápával pedig előre tekint az Egyház. Le kell bontani az embereket egymástól elválasztó falakat. Hitre van szükségünk nem falakra.

Ezt követően Veres András püspök beszélt.

A kereszténység első éveiben, az evangélium hirdetésével új korszak kezdődött. A római császárok hiába tiltották, egyre szélesebb körben hirdették a megváltást.

A korai keresztények élete sokakat kíváncsivá tett. Úgy élnek, mint mindenki más, de bizonyos dolgokban – például hogy a magzatot nem hajtják el – nagyon szigorúak. A földön időznek, de a mennyben van a polgárságuk. Engedelmeskednek, de felülmúlják a törvényeket.

A történelem során azonban több tragikus törés is volt az emberiség számára. Ilyen volt a francia forradalom is, ahol az ateizmust már-már társadalmi szintre emelték. 

A Credóban megvallott világos hitet a posztmodern korban sokszor már fundamentalista bélyeggel illetik, miközben a relativizmust teszik meg az egyetlen lehetséges magatartásformának. 

„A relativizmus diktatúrája van kialakulóban, amely semmit sem ismer el ami végleges, és egyedül saját akaratát és vágyát teszi mértéknek”

– idézte XVI. Benedek pápa 2005.04.18-i homíliáját a püspök úr.

A keresztények ennek ellenére Krisztus evangéliumából próbálnak reményt adni a világnak.

A délelőtti blokkot Kránitz Mihály zárta. Pázmány Péter örökségéről beszélt, és arról, hogy Európában nagy változások mennek keresztül. Az embereknek új válaszokra van szüksége a keresztény tanítás alapján. 

„Ezen a konferencián Krisztus ügyét képviseljük. Az Egyház mindig is az emberiség érdekében szólalt fel.”