Az Eurostat minap publikált kutatásában azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az Európai Unió tagállamai a homoszexuális emberekhez, közösséghez, valamint az LMBTQ kérdésköréhez. A felmérés arra az eredményre vezetett, hogy a magyar társadalom az egyik legkonzervatívabb álláspontot foglalja el a kontinensen. Bár a liberális médiában „Egyre több magyart zavarnak a melegek" címmel jelent meg a kutatást elemző írás, ha a „gonosz és kirekesztő a társadalmunk” sugalmazás mögé nézünk, egész más értelmet nyernek a kapott eredmények.
A felmérés első részében különböző állításokkal kapcsolatban mérték fel a válaszadók attitűdjét. A magyarok a negyedik helyen állnak a neoliberális jogkiterjesztéssel szemben megfogalmazott álláspont terén a tekintetben, hogy megilletik-e ugyanazok a jogok a homoszexuális, leszbikus vagy biszexuális embereket, mint amelyek a heteroszexuálisokat. Az egyetért, illetve nem ért egyet válaszok aránya országunk esetében nagyjából kiegyenlített (48 és 46 százalék) volt, amely a téma társadalmon belüli erősen megosztó jellegére utal.
Megilletik-e ugyan azok a jogok a homoszexuális, leszbikus vagy biszexuális embereket, mint amelyek a heteroszexuálisokat? Kék szín: Egyetért, piros szín: nem ért egyet, szürke: nem tudja. Grafikon forrása: Eurostat
A második állítás kapcsán, miszerint nincsen semmi gond azzal, ha két azonos nemű ember szexuális kapcsolatot létesít egymással, már a nem egyetértők javára dől a mérleg Magyarország esetében. Az állítással 41 százalék értett egyet, míg 53 százalék elutasította azt.
Nincsen semmi gond azzal, ha két azonos nemű ember szexuális kapcsolatot létesít egymással. Kék szín: Egyetért, piros szín: nem ért egyet, szürke: nem tudja. Grafikon forrása: Eurostat
Ennél is nagyobb arányban állnak ki a magyarok a házasság hagyományos modellje mellett: a társadalom 61 százaléka nem tartja elfogadhatónak, hogy azonos neműek házasodhassanak, míg csupán 33 százalék gondolja ennek ellenkezőjét.
Az azonos neműek házasságának Európa-szerte elfogadottnak kellene lennie. Kék szín: Egyetért, piros szín: nem ért egyet, szürke: nem tudja. Grafikon forrása: Eurostat
Az adatok láttán felmerül a kérdés: beszélhetünk-e úgy a kapott eredményekről, hogy „sajnálatos módon a sor végén kullogunk”? Ugyanis jelen esetben nem a GDP-ről, a családon belüli erőszak megelőzéséről vagy a szegénység visszaszorításáról van szó, hanem egy olyan témáról – nevezetesen az LMBTQ-személyek megítéléséről, jogairól –, amelyben rangsorok felállítása nem indokolt. Hogy miért nem?
Mert az egyes országok kultúrájuktól, uralkodó értékeiktől és álláspontjuktól függően fognak viszonyulni a kérdéshez.
Azzal, hogy lesajnáló véleményt fogalmaz meg valaki arról, hol vagyunk ezen a „rangsoron”, lényegében a magyarok – úgy tűnik többségi – identitását és véleményét becsmérli. Persze, ha akarnánk, vakok maradhatnánk például arra a grafikonra, amely azt vizsgálja, mennyire érzik komfortosan magukat az emberek egyes országokban, ha egy nő és egy férfi, tehát ellenkező nemű személyek csókkal vagy egymás kezének megfogásával nyilvánosan mutatják ki egymás felé érzelmeiket. Ugyanis ezen a listán is viszonylag konzervatív álláspontot képviselünk, 14 százalékunk számára ez nem kellemes tapasztalat (a társadalom 84 százaléka érzi magát komfortosan ilyen helyzetben).
hirdetésElőfordulhat, hogy a magyar társadalom egész egyszerűen csak nem tartja üdvözlendőnek, hogyha az egyes párok nyilvános helyeken élik meg intim pillanataikat, szexuális beállítottságra való tekintet nélkül.
Abban az esetben, ha két férfi vagy két nő jelenik meg egy párként nyilvános helyen, a magyar válaszadók kifejezetten diszkomfortosan érzik magukat – két nő esetében a negyedik, két férfi esetében az ötödik helyre kerültünk a rangsorban.
Mennyire érzi magát komfortosan, ha egy férfi és egy nő nyilvános helyen vált csókot vagy fogja meg egymás kezét? Kék: teljesen komfortosan érzi magát, világoskék: közepesen komfortosan érzi magát, piros: nem érzi magát komfortosan, sárga: indifferens, szürke: nem tudja. Grafikon forrása: Eurostat
Az utóbbi négy évben 13 százalékkal nőtt azoknak az aránya Magyarországon, akik két férfi nyilvános csókváltásának vagy intim kézfogásának látványától nem érzik komfortosan magukat. Gonoszak lennénk? Kirekesztők? Vagy talán csak
hiába minden érzékenyítés, a különböző LMBTQ mozgalmak kampányai, Magyarország még mindig kitart a hagyományos értékek mellett?
Ez azonban nem haladó, nem menő és nem trendi, sőt, szégyelljük magunkat, hogy ilyen szégyenletes pozíciókat foglalunk el ebben a felmérésben – legalábbis ezt mondogatják kitartóan.
A liberális nyugatról jövő áramlatok el akarják hitetni velünk, hogy nem vagyunk megfelelőek, hogy helytelenül gondolkodunk, hogy változásra van szükség. Holott az igazság az, képtelenek elfogadni, hogy a magyar társadalom más értékek szerint gondolkodik, s nem hódolt még be az egyre szélsőségesebb irányokat követelő korszellemnek.
Az is biztos, hogy amíg alapvető kérdésekben sem követik a nyugati mintákat a magyarok az azonos neműek kapcsolatát illetően, addig mind házasságuk, mind „gyermekvállalásuk” legitimálása nagyon távoli és drasztikus lépésnek tűnik.
A kapott adatok tehát se nem jók, se nem rosszak, illetve azok értékelése mindenkinek saját értékrendjére és nézőpontjára van bízva. A mindent relativizálni kívánó liberális oldal ebben a témában bizony nem enged, nyíltan elítéli társadalmunkat „kirekesztő” attitűdje miatt. Akkor azok, akik a hagyományos család-, illetve párkapcsolati modellben hisznek, miért ne nyugodhatnának meg egy csöppet az eredmények láttán…?
Kiemelt képünk forrása az Unsplash.com.
Olvasásra ajánljuk:
Sex, gender, sajtos omlett – beszélgetés A melegházasságról című könyv szerzőjével
