Médeia a mitológia szerint híres varázslónő volt, akit varázserejével Iaszón megsegítésére szántak az istenek. Iaszón a kirótt feladatokat csak Médeia segítségével oldhatta meg, ezért szerelemre gyújtották iránta a fiatal lányt. Mindent feláldozott a harcosért, elhagyta apját, saját fivérét pedig meggyilkolta. Menekülni kényszerültek, miután ellopták az aranygyapjút, és testvérek vére tapadt kezükhöz. Az üldözött házaspár a korinthoszi Kreónnál talál menedékre. Médeia két fiút szült Iaszónnak, de ez nem gátolta meg abban a férfit, hogy a trón reményében el akarja venni Kreón lányát.

Szűcs Nelli és Trill Zsolt a Médeiában / Fotó: Vasárnap.hu

És itt érkezünk meg a színdarabhoz, amely Iaszón új házasságának hírével kezdődik. Fájdalmas üvöltés tölti be a teret – és igazából nagyon más nincs is a térben. A díszlet maga a megszokott jelentésében itt nem létezik. Ondraschek Péter díszlete két emeleten mozgatja a történetet, de a felső függőfolyosó nem nevezhető igazán színtérnek. Lent a teret három pad veszi körbe, azon ülnek legtöbbször a kórus asszonyai, akik szinte a történetnek adnak keretet. Egy vetítő és egy hangpult az egyetlen valódi berendezés, mindkettő finom aláfestést ad a jeleneteknek, hol a tenger hullámai csapnak össze a fejünk felett, hol egy dal csendül fel a háttérben.

Trill Zsolt a Médeiában / Fotó: Vasárnap.hu

A jelmezeket is ugyanerre a realista stílusra építették. Médeia földig érő, fekete gyászruhában jelenik meg, és végig mezítláb marad, hosszú, kibontott haja csak erősíti a téboly érzését. Mindenki más hétköznapi ruhában van, nem lehet időben elhelyezni a szereplőket. És talán éppen ez a lényeg, mert ez a történet időtlen, ezer éve is így volt, és ma sem változott. A díszlet és a jelmezek egyszerűsége mind-mind a szöveget és a színészi játékot erősíti – a darab ezen a két lábon áll, megingathatatlanul.

A norvég rendező, Eirik Stubø nem magára a történetre helyezte a hangsúlyt, hanem az emberi cselekvések szándékát kutatta. Egy válás történetét tárta elénk, ami a maga kemény realitásával fájdalmasan igaznak bizonyult. Egy férfi és egy nő, akik valaha szerették egymást, most idegenként állnak egymással szemben, és gyermekeik pusztán eszközzé válnak kettejük viszályában. Médeia egész életét feláldozta szerelméért, és most összeomlik minden, amiért eddig küzdött. Férje eltaszítja őt, hogy királyi házasságra lépjen. A darab nem felejti el, hogy egy mitológiai történetből született, éppen ezért végig érezzük, hogy az istenek irányítása alatt történik minden – még ha nem is világos, mi a célból.

hirdetés

Szűcs Nelli és Szarvas József a Médeiában / Fotó: Vasárnap.hu

„Az istenek sokszor mást tartogatnak számunkra, mint reméltük. Sosem jön el, amire várunk. Amit nem vártunk, bekövetkezik. Ahogyan itt is történt” – hangzik el az előadásban.

A szöveg Ölveczky Cecília dramaturgnak köszönhetően gyönyörűen vezette végig a darabot, az érzelmekre koncentrált, és levetkőzött magáról minden mitizáló tartalmat és érthetetlen utalást.

Médeaiát és férjét, Iaszónt a Nemzeti Színház színész-házaspárja, Szűcs Nelli és Trill Zsolt játsszák, ami még izgalmasabbá teszi a történetet. Médeia egy nagyon erős karakter, aki elhagyatottságában is áldozatra készül – mindent feláldoz a bosszúért. Egyetlen célja van, hogy fájdalmat okozzon férjének, aki elárulta és eltaszította őt. Fájdalom sugárzik minden arcizmából és mozdulatából, gyűlöl mindent és mindenkit – még saját fiait is. Hiába osztozik sorsában annyi asszony, saját szemében az ő fájdalma messze a legnagyobb a világon, az ő szenvedéséhez semmi sem hasonlítható.

Szűcs Nelli és Trill Zsolt a Médeiában / Fotó: Vasárnap.hu

A kórus három asszonya végigkísérik Médeiát ezen az úton, és egy marad mellette a végzetekig. Finom panaszhangjuk falként vonja körbe az egyre inkább tébolyult asszonyt. Söptei Andrea, Ács Eszter és Ligeti-Kovács Judit szinte végig a színtéren vannak, mintha élő díszletelemek lennének.

„Hogyan képes egy anya megölni a gyermekét?” – teszik fel annyiszor a kérdést ezzel az előadással kapcsolatban. Itt megkapjuk rá a választ: Médeia nem anyaként van jelen, hanem elhagyott feleségként. Ez a titka annak, ami időtlen idők óta kérdés a válások során, hogy hogyan lehet tönkretenni a gyermekeket a viszályokban. Médeia vívódik ugyan, de az anyai szeretet jeleit nem nagyon látjuk tőle, túlságosan lefoglalja önmaga és megalázó helyzete. Éppen ezért képes saját gyermekeinek életét is feláldozni a bosszú oltárán, ahogy képletesen annyi házaspár teszi ezt ma is gyermekével. Hány fiatal esett már áldozatul szülei válásának? Inkább az a helyes kérdés, hogy van-e olyan válás, amelybe nem halnak bele (egy kicsit) a gyerekek.

Csurka László, Söptei Andrea, Ács Eszter és Ligeti-Kovács Judit a Médeabani / Fotó: Vasárnap.hu

Iaszón nem gyanítja, hogy felesége ilyen lépéseket fontolgat. Pedig tudja, hogy az asszonyt száműzte Kreón a királyságból, mert félti bosszújától lányát. Iaszón feleségét okolja a saját száműzetéséért, mindennek féktelen természete az okozója. Szeretné elhinni, hogy Médeia megértette cselekedeteinek szándékát – hiszen ő épp csak fiaiknak akar szebb jövőt! Ha Médeia nem is, legalább Iaszón elhiszi mindezt saját magának. Nem gyűlöli az elhagyott asszonyt, még akkor sem, amikor az átkokkal és szemrehányásokkal sújtja. Az ő szeretete gyermekei iránt – Médeaiával ellentétben – tisztán kirajzolódik, és Trill Zsolt gyengéd apai gondoskodással fordul két fia iránt.

Médeia bosszúvágya minden anyai szeretetet elvakít, a józanság határát teljes mértékben elhagyja. Szűcs Nelli olyan mély fájdalommal hívja életre az elhagyott nőt, olyan mértékű bosszúvágy és sebzettség sugárzik belőle, hogy a gyermekgyilkosság már egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek. Amikor megtudja, hogy gyermekei mentesülnek a száműzetés alól, és csak neki kell mennie, teljesen elborul. Hiába mindez az ő tervének része, és pontosan tudja, fiai nem érik meg a maradást, féltékenysége mégis eléri őket. Saját nyomorúságán túl nem lát semmit, hiszen már fiainak is van hol laknia, csak ő hontalan. Nincs senkije ezen a földön, hazátlan, elhagyott és elárvult. Olyan mélyre süllyed, hogy onnan már a legnagyobb bűn is csak egy karnyújtásnyira van. Tulajdon kezével oltja ki fiai életét, miután Kreónnal és lányával is végzett a mérgével.

Trill Zsolt a Médeiában / Fotó: Vasárnap.hu

Médeia mindent elvett férjétől, ami valaha is fontos volt neki. A bosszú oltárán saját magát áldozta fel, a gyilkossá lett anyát, hogy aztán örök vezeklésre ítélje önmagát. Véresen aktuális előadást vittek színpadra a Nemzetiben.