Elhunyt Tóth Sándor író, költő, újságíró

2019. szeptember 11-én súlyos, gyors lefolyású betegség után elhunyt Tóth Sándor, az Új Ember katolikus hetilap korábbi munkatársa, a Magyar Katolikus Rádió egyik alapítója. Szinte az utolsó pillanatig dolgozott, halála előtt két nappal a rádióstúdióban lett rosszul, onnan vitte kórházba a mentő – adta hírül a Magyar Kurír.

Tóth Sándor Szolnokon született 1939-ben. Középiskolai tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban végezte, majd Egerben és Budapesten a Központi Szemináriumban tanult teológiát. Itt került kapcsolatba Sík Sándorral, akitől biztatást kapott kezdeti írásai folytatásához. Szubdiakonátus előtt döntött úgy, hogy nem a papi hivatást választja, hanem a civil életben lesz hű Egyházához.

Döntését követően az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett tanári diplomát magyar-történelem szakon, ám végül az újságírói pálya mellett tette le voksát. Elvégezte az újságíró szakot, a Zeneakadémián vizsgát tett zenetörténetből, és az Országos Filharmónia elsőkategóriás műsorvezetője lett. Régi hangszeresekkel járta az országot, akikkel templomokban, hangversenytermekben, művelődési házakban idézték fel „őseink buzgóságát” irodalomban és zenében.

1970-től az Új Ember katolikus hetilap belső munkatársa volt, később a Keresztény Élet is a szerzői között tudhatta. Számos tanulmánya, interjúja jelent meg irodalom, vallás és nevelés témájában a Vigília, a Duna-part, a Jel, valamint a Távlatok című folyóiratokban. Irodalmi munkásságáért, keresztény újságírói tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét és József Attila-díjat kapott, egyházi szolgálatát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Cultura Christiana díjjal ismerte el.

1990-től politikai szerepet is vállalt, képviselőként a keresztényszociális és kulturális ügyek érdekében szólalt fel az Országgyűlésben.

Tanított a PPKE Bölcsészettudományi Karán, 1994-ben a Vitéz János Kar oktatója, majd tanszékvezető docense lett. Munkájának elismeréseként Pro Urbe Esztergom díjban és Májer István-díjban részesült „Esztergom neveléséért”. Esztergomban óraadó tanár volt az Érseki Teológiai Főiskolán, ahol spirituális magyar és világirodalmat, szép magyar nyelvet tanított. Ezzel kiérdemelte az egyházmegye Szent Gellért-díjának arany fokozatát.

Munkásságának széleskörűségét gazdagítja még számos verses- és műfordításkötet, melyek  a Szent István Társulatnál, illetve más kiadóknál jelentek meg. 

 

 

Forrás és kép: magyarkurir.hu