Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszó is részt vesz a Bálványosi Szabadegyetemen. Vizes világbajnokságról, olimpiáról és az egészséges életmódról kérdeztük a sportolót.
– Az előadáson szóba került a 2027-es vizes vb. Miért fontos ez Magyarországnak?
– Ugyanazt tudom elmondani, amit a 2017-es vizes vb kapcsán is mondtam, hogy ennek köszönhetően olyasfajta infrastrukturális fejlődést ért el Budapest, amely nemcsak a világbajnokság idején volt hasznos, hanem tartósan hozzájárult a fővárosiak mindennapi életéhez. Ráadásul jó példa, jó ösztönző volt ez a sportolni vágyó fiataloknak, ugyanis hirtelen megnőtt a számuk a világesemény után.
– Tervezünk ismét olimpia szervezésére pályázni? Mit gondol, elbírna Magyarország a feladattal?
– Ha lesz is ilyen kezdeményezés vagy ötlet, a tapasztalatok szerint az első és legfontosabb lépés, hogy megkérdezzük a magyarokat, mi erről a véleményük, hiszen amíg erről nincs egy konszenzus, addig nem teszünk ezzel kapcsolatban semmilyen előrelépést. Nekem nagyon jó érzés lenne, ha a magyarok körében általános támogatást élvezne az olimpia megrendezése, és meg tudnánk mutatni, hogy ez milyen sok téren pozitívan hathat ki hazánkban.
– Már a 2027-es világbajnokságot szervezed. Ennyire előre kell tervezni?
– Abszolút előre kell gondolkodni, például a vizes vb kapcsán a 2025-ös és a 2027-es dátum volt nyitva, a 2027-es viszont sokkal optimálisabb időszak, hiszen egy olimpia előtti verseny már egy kvalifikációs világbajnokság is egyben. Így presztízsben, színvonalban és a szurkolók számában erősebb és komplexebb, mintha más időszakban lenne a vb. Most van időnk felkészülni mind a szükséges szervezési- és infrastrukturális feladatokkal, mind a sportolók szintjén. Gondoljunk bele, hogy olyanok állnak majd rajthoz, akik jó, ha a 2017-es vb idején már elkezdtek úszni! De nemzetközi színtéren is már a 2030-as téli olimpiáról döntöttünk a NOB-ban, és lassan itt a 2032-es nyári pályázat.
– Csütörtökön is előadást tartott az egészséges életmódról. Mi a véleménye az iskolai mindennapos testnevelésről és az „egészségesebb menza” bevezetéséről?
– Teljes mértékben támogatom ezeket a kezdeményezéseket, saját tapasztalatból tudom mondani, hogy óriási jelentőséggel bír az, hogy ki, mikor, mennyit és milyen minőségű táplálékot visz be a szervezetébe, és mennyire él sportos, aktív életet. Nyilván az élsportolóknál ez jobban számít, de bárki életében előállnak olyan pozitív hatások, mint például a jobb alvás. Az egészséges életmódba beletartozik a sport, a táplálkozás, a pihenés és egy olyasfajta kiegyensúlyozott életritmus, amely mindenképpen kell ahhoz, hogy az európai átlaghoz képest Magyarország – például magas vérnyomás tekintetében – előrébb tudjon lépni.
