Nincs szélsőjobboldali veszély az úzvölgyi katonatemetőben

A romániai Elie Wiesel intézet álláspontja szerint nem minősül román legionárius (fasiszta) szimbólumnak az a kelta kereszt alakú emlékmű, amelyet a Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) polgármesteri hivatala állíttatott az úzvölgyi katonatemetőbe.

A Romániai Holokausztkutató Elie Wiesel Intézet a Transparentnews.ro portál megkeresésére közölte álláspontját az úzvölgyi emlékművel kapcsolatban, azt követően, hogy Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke július elején sérelmezte az emlékmű formáját, és kilátásba helyezte, hogy az Elie Wiesel Intézethez fordul ez ügyben.

Az intézet szerint a körbe illesztett kereszt egész Európában elterjedt szimbólum. Elsősorban az írországi és skóciai síremlékeken jelenik meg, Romániában pedig a máramarosi síremlékeken és faragott kapukon használják gyakran.

Kelta kereszt Írországban – Forrás Wikipedia

Az intézet elismerte, hogy a két világháború között a szimbólumot Európában és Amerikában is a szélsőségesen jobboldali szervezetek használták, és az ma is az egyik legismertebb vizuális eleme például a fehérek felsőbbrendűségét hirdető mozgalmaknak. Azt is hozzátette, hogy kelet-európai újfasiszta szervezetek is használják a jelkép stilizált változatát, amilyen például a romániai Új Jobboldal szervezet.

Az Elie Wiesel intézet hozzátette azonban, hogy

„az úzvölgyi emlékmű, mely keresztény sírkertben található, nem esik a fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób tetteket, jelképeket és szervezeteket, valamint a háborús bűnökért és tömeggyilkosságokért felelős személyek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet hatálya alá”

– idézte a portál az intézet álláspontját.

A kelta nagykereszt szerkezeti elemei (Monasterboice, Írország) – Forrás: Wikipedia

Kelemen Hunor azt követően sérelmezte a román legionáriusok és mai követőik által is használt szimbólumot, hogy a román kulturális tárca utólagosan jóváhagyta az úzvölgyi román emlékmű művészi koncepcióját. A tárca korábban közölte, hogy Darmanesti polgármesteri hivatal törvénytelenül állította ki önmaga számára az építési engedélyt a román emlékműhöz és parcellához, mert nem kérte a minisztérium előzetes hozzájárulását.

Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Darmanesti (Dormánfalva) polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre és egy kelta keresztes emlékművet valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. 

Június közepén a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták, és álláspontja szerint csak 11 román katona van eltemetve a temetőben. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, melyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Darmanesti a magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román-magyar viszonyban.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

MTI