Ferenc pápa: Keletről jön a lux, Nyugatról pedig a luxus

Varga László kaposvári megyéspüspök Elmer Istvánnal készített interjúkötetében azt olvashatjuk, hogy a Szentatyáról kialakult – gyakran ellentmondásosnak tűnő – kép valójában attól olyan, amilyen, mert a sajtó súlyos torzításán keresztül jut csak el hozzánk. Ferenc pápa nézetei az európai migránskérdésről valójában jóval közelebb állnak hazánk politikai, emberjogi, lelki álláspontjához, mint azt a sajtó a világ felé közvetíti. Hát hallgassuk meg, miként hangzik László püspök úr hiteles beszámolója a Ferenc pápával való személyes eszmecseréről.

Valaki megemlítette, hogy szokatlan egy pápától az őt jellemző közvetlen stílus. Elődei sokkal óvatosabban nyilatkoztak a sajtónak. Erre azt mondta:

hetvenhat éves volt, amikor megválasztották pápának. Nem készült erre, s nem gondolja, hogy egy másik stílust kellene fölvennie. Önmagát kell adnia pápaként is

– eleveníti fel Elmer Istvánnak a megyés püspök Ferenc pápa szavait a sajtóval való kapcsolatáról.

– Egyes megnyilatkozásait eltérően fogadják Európában, elsősorban az úgynevezett migránskérdéssel összefüggésben. A magyar katolikus keresztény közvéleményen belül is megoszlanak a vélemények – kérdi a kötet szerkesztője.

– A személyes találkozás egészen más képet mutatott Ferenc pápáról, mint amit a sajtó bemutat. A püspöktársak előhozták a migránskérdést is.

A Szentatya egyértelműen hangsúlyozta: a terroristákat nem szabad beengedni, viszont akiket üldöznek, akiknek veszélyben van az életük, akik a klímaváltozás áldozatai, akik végképp nem tudnak megélni valamilyen katasztrófa miatt, azokon segíteni kell. Az evangélium erre kér és kötelez bennünket.

A legnagyobb problémát nem a migránskérdésben, hanem a globalizációban látja.

Keményen fogalmazott a brüsszeli politika felelősségéről a globalizációval kapcsolatban. Olyan mérges gyökérnek nevezte, amely mindent el akar pusztítani, ami a nemzeti identitáshoz, a vallási hovatartozáshoz, a család és a kultúra értékeihez tartozik, és ezt nem szabad engednünk.

Határozottan azt kérte tőlünk, álljunk ellen a Brüsszel által ilyen formában megnyilvánuló globalizációnak.

Álláspontjának megfelelő az a közéleti folyamat és felfogás, amely ma Magyarországot jellemzi.

A sajtóban, a médiában Ferenc pápának általában azokat a szavait, azokat a mondatait idézik, amelyek, kiragadva összefüggésükből, torzítottan jelennek meg, miközben nem egyeznek az ő valódi véleményével.

Fájdalmas, hogy a sajtó még a Szentatyáról alkotott képet is manipulálja – Nyugaton és nálunk is.

Valamelyik püspök kifejtette: a rendszerváltásig mi, magyarok felnéztünk a Nyugatra, mert ott – úgy láttuk – jól működik a demokrácia, miközben mi a diktatúra nyomása alatt éltünk. Csalódottan kell azonban látnunk a valóságos helyzetet a nyugati társadalmakban, illetve az Egyházban. A pápa erre szójátékkal válaszolt: Keletről jön a lux (a fény), Nyugatról pedig a luxus. Ez a megrontója mindennek;

a luxus önzővé teszi az embereket, a családokat, a házaspárok nem akarnak gyermeket vállalni, áldozatot hozni, saját kényelmi szempontjaiknak engedelmeskednek

– idézte fel Ferenc pápa álláspontját Varga püspök úr.

– Az individuális fölfogás, amelynek hordozója a szélsőséges liberális ideológia, ide vezet – jegyezte meg Elmer István.

– Ezért nagy örömmel töltött el – zárta a visszaemlékezését a megyéspüspök –, hogy amit szemléletemben, hivatásomban, szolgálatomban fontos tényezőnek tekintek, Ferenc pápa a püspököknek adott válaszaiban megerősítette.

Idézet a Szent István Társulat „A megtört ostya és a megtört ember” című kötetéből

Iratkozzon fel hírlevelünkre