A néphagyomány a termékenységet ünnepli pünkösdkor

Sok vidéki helyen még manapság is változatos népszokások keretében ünnepelnek pünkösdkor. Megemlékeznek a Szentlélek kiáradásáról, valamint a termékenységkultusz ápolására is törekednek.

A pünkösd a keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepe, amely részben a kereszténység előtti hagyományok – így például a rómaikhoz kötődő tavaszünnep, a floralia – elemeit is magába építette. 

Az ünnep jelképei közé tartozik a zöld ág, a pünkösdi rózsa és a májusfa, amelyek mind a termékenységet jelképezik. Sok helyen ekkor döntötték ki a május 1-jén felállított májusfákat, de néhol az is előfordult, hogy ezeket csak Pünkösdkor állították és díszítették fel.

A pünkösdhöz társul továbbá a piros szín is, amely egyrészt a Szentlelket szimbolizálja, másrészt szintén köthető a termékenységkultuszhoz. 

Az ünnephez kapcsolódó legismertebb – már a késő középkorban is létező – népszokás a pünkösdi király és királyné megválasztása. Pünkösdi királlyá az válhatott, aki a faluközösség fiataljai számára rendezett vetélkedő során – ez lehetett például lóverseny, bikafékezés, bothúzás vagy kakasütés – a legeredményesebbnek bizonyult.

Helyi és kalocsai néptáncosok közösen ladikáznak a Sugovicán, Szeremlén 2015. május 24-én. A Baja melletti kistelepülésen szokásban lévő pünkösdi ladikázás egyedülálló a Kárpát-medencében. A párválasztó, udvarló néphagyomány az 1920-as években élte virágkorát, majd kiment a divatból, de 2000-ben a helyi néptánccsoport vezetőjének kezdeményezésére újjáéledt. A hagyomány szerint legények zöld ágakkal feldíszített ladikokkal a Sugovica partján sétálgató lányokat hívták csónakázni. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A kiválasztott legény királysága alatt számos kiváltságban részesült a faluban, többek közt ingyen ihatott a kocsmában és minden falusi lakodalomra meghívták.  Pünkösdi királynévá egy-egy községben az adott település legerényesebb, vagy épp legszebb lányát választották meg, akivel aztán a többi leány körbejárta a falut és termékenységvarázsló mondókákat dalolt.

Számos néphiedelem is kapcsolódik a pünkösdhöz. Az egyik szerint az ablakba tett virág, vagy a kerítés lécei közé tűzött zöld ág hatására elkerülik a házat a rontások, boszorkányok, szellemek és villámcsapások. Továbbá úgy tartják, hogy az ablakokat ekkor nyitva kell tartani, hogy beszállhasson rajtuk a Szentlélek.

A pünkösdhöz – a termékenységkultusz jegyében – udvarlással, párválasztással kapcsolatos tevékenységek is bőven társultak. Egyes helyeken a legényeknek rózsát kellett csempészniük a kiszemelt leány ablakába, a leányok pedig koszorút fontak az udvarló számára. 

Általában a mise után kerül sor a pünkösdölésre, melynek során az összegyűltek a pünkösdi király és királyné által vezetve, táncolva és dalolva járják körbe a falut, miközben adományokat gyűjtenek.