Aki átadja magát Isten Szellemének, az a jó felé irányul

Az első pünkösd hozott váratlan fordulatokat az újonnan születő egyház vezetői, az apostolok életében. A harmadik isteni személy teljesen betöltötte az életüket, akinek ezen a ponton átadták a vezetést. Ez a ráhagyatkozás a figyelmetlen szemlélőnek a borittas állapottal volt összekeverhető. Az egyházi gyakorlat kétezer év óta ugyanaz. Időről-időre új pünkösd valósulhat meg az egyház életében.

Az Apostolok Cselekedeteinek könyve egész pontosan leírja, hogy a Szentlélekkel való betöltekezés után sokan azt hitték az apostolokról, hogy leitták magukat és részegek lettek. „Megdöbbentek mindnyájan, és tanácstalanul kérdezgették egymástól: Mi akar ez lenni? Mások azonban gúnyolódva mondták: Édes bortól részegedtek meg” (ApCsel 2,12-13).

Vajon mit láthattak az apostolokon a gúnyolódók, hogy részegnek titulálják őket? Nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van, hanem ez az, amiről Joel így prófétált: „Az utolsó napokban így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra.

Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak,

és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak” (ApCsel 2,15-18) – magyarázza el Péter apostol a furcsának tűnő viselkedésüket.

Dér Katalin világosan rámutat arra, hogy a Biblia vallja a test-lélek-szellem hármasságát. Az ember test és lélek egysége.

A szellem olyan, mint egy vektor a matematikában: irányt szab meg, amerre menni kell.

Az ember nem szellem, viszont képes szellemben élni. Ez a szellem lehet jó és lehet rossz.

Aki jó szellemben, vagyis Isten Szellemében él, az jó irányban halad. Gondolatai, érzelmei, tettei a pszichéje által a jót fogják megjeleníteni. És ugyanígy fordítva: aki a rossz szellemre, vagyis a gonoszra, a sátánra bízza az életét, annak minden megnyilvánulása elkezd gonoszságot és destruktivizmust közölni.

Aki átadja magát Isten Szellemének, az a jó felé irányul.

Ez az átadás egy pillanat műve, de ezt követi majd a test, de leginkább a lélek egész életen át tartó művelése, ehhez a szellemiséghez való odasimítása. (Dér Katalin: A Biblia olvasása, Kairosz Kiadó, Budapest, 2008. 189.o.).

Külső megjelenésében valóban hasonlatosságot mutathatott a Szentlélekre való ráhagyatkozás és a borittas állapot. Végül is a részeg ember is átadja a kormányt az alkohol kezébe. Persze utána szédelegni kezd, beüti a fejét és eltéved. Az apostolok ezzel szemben a Szentlélekre hagyatkoztak teljes mértékben, és azt akarták tenni, mondani, gondolni, amit ő tesz, mond vagy gondol. Ám tudták, hitték, hogy ez az egyetlen lehetőségük, hogy soha ne tévedjenek el.

Ami kétezer évvel ezelőtt történt, az válik valóra ma is az egyházban.

 

A brit keresztény zenekar, a Delirious? (Részegek?), éppen a Szentlélek vezetése miatt választotta ezt a nevet. Martin Smith az együttes frontembere a Vasárnap.hu-nak adott interjújában erről a ráhagyatkozásról így nyilatkozott: A „Jöjj, Szentlélek” könyörgés az egyik legelterjedtebb, leggyakoribb imádság a keresztények körében. Minden generáció küzd problémákkal, és a megoldás minden korban ugyanaz:

a Szentlélek hozza el a válaszokat a kérdéseinkre.