Veszélyben az óceánok élővilága

A Föld 70 százalékát a sós vizek borítják, az óceánok szennyezettségének mértéke napjainkra kritikussá vált. Tizenhét esztendeje, 1992 óta június 8-án önnepeljük az óceánok világnapját.

Egyre nagyobb mértékben fenyegetik a veszélyek az óceánokat: a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés. Az óceánok szerepe különösen fontos az élővilágban. A benne élő algák állítják elő a földi oxigén felét és elnyelik a szén-dioxid egynegyedét.

Az óceánok vizének melegedésével az élőviláguk komoly veszélybe került, hiszen számtalan olyan faj létezik, amelyik nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, így esetükben reálisan fennáll a kihalás veszélye. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a korallzátonyok hetven százaléka elpusztult, mert a 30 foknál melegebb hőmérsékletben életképtelenné váltak.

A műanyagszennyezés az egyik legsúlyosabb probléma jelenleg, és ha a szennyezé silyen tempóban folytatódik, 2050-re több műanyag lesz a vízben, mint hal.

Ebből a félelmetes mennyiségű műanyagból a tengeráramlások hatalmas szemétszigeteket hordanak össze. A Csendes-óceánban a legnagyobb ilyen sziget kiterjedése meghaladja Magyarország területének a tizenötszörösét.

Ennek ellenére mégsem a nagyobb műanyaghulladékok jelentik a legnagyobb gondot, hanem a mikroműanyagok. A nap sugarai apró részecskékre, mikroműanyagokra bontják az óceánokba kerülő zacskókat és halászhálókat. Ezek túlságosan kicsik ahhoz, hogy egyszerűen ki lehessen halászni a vízből.

Egyre több szervezet, köztük sok önkéntes nap, mint nap fáradozik az óceán megtisztításán, egész flottákkal indulnak el összetakarítani a felgyülemlett szemetet. De úgy tűnik, ezek az erőfeszítések hiábavalóak.

A szakértők szerint erre a problémára nem megoldás az óceán megtisztítása, először ugyanis a műanyagok óceánba kerülését kéne megakadályozni. Ennek első lépéseként fel kéne hagynunk az egyszer használatos műanyagok gyártásával és használásával. Mivel lehetetlen kiiktatni ezt az anyagot a mindennapi életünkből, a többszöri felhasználás, illetve az újrahasznosítás lehetne egy járható út az óceánok megmentéséhez.

Ehhez persze az kéne, hogy minden csomagolás újrahasznosítható műanyagból készüljön, de sajnos a világ itt még nem tart. Még a szelektív hulladékgyűjtés is sok helyen hiú ábránd, akárcsak a műanyaggyűjtés fejlett rendszerének bevezetése.

A planktonok, amelyek méretükből adódóan jelentéktelennek tűnhetnek, nagyon is fontos helyet foglalnak el a táplálékláncban. A vízből a planktonokba is kerül műanyag s ez szépen lassan végigfut a táplálékláncon, egészen a mi tányérunkig.

A világ egyik leginkább elhagyatott helyéről kiderült, hogy az egyik legszennyezettebb, 18 tonna, 38 millió darab szemetet találtak a szigeten, ami egyébként egy lakatlan atoll. A hulladék 99,8 százaléka műanyag, ennek 68 százaléka pedig nem is látszik elsőre, mert már a föld alatt van. Naponta 13000 új szemétdarabot mos partra az óceán. Fotó:MTI/EPA/IMAS/Jennifer Lavers

De nem csak a vízben élő állatok vannak veszélyben. A kutatások szerint a tengeri madarak több, mint 90 százaléka nyelt már le műanyag hulladékot az óceánból.

A világ vezetői azok, akik a legtöbbet tehetik a Föld vizeinek megmentéséért, de minden ember felelős érte. Tegyük meg a saját környezetünkben azt, ami tőlünk telik, hogy megmentsük vízeinket és bolygónkat.