Megjelent a Csárdakönyv, 320 éves a Hortobágyi Nagycsárda

Háromszázhúsz éves a Hortobágyi Nagycsárda, ebből az alkalomból jelent meg Gencsi Zoltán Csárdakönyv című kötete, amelyet szombaton mutattak be a kilenclyukú híd lábánál lévő csárdában.

A balmazújvárosi önkormányzat kiadásában megjelent 115 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált könyvet Papp József helytörténeti kutató méltatta a csárdát zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt.

Felidézte, hogy 320 éve született meg a csárdáról az a jelentés, amely „a hatalmas puszták birtokosa”, Debrecen szabad királyi város irányító testülete elé került.

Megállapították, hogy a Hortobágy folyó hídjánál a 15. századtól működő városi vámszedő helyen „eligáltatott egy ház is, és alatta pince is, a bor árulás hogy annál alkalmatosabb lehessen” – idézte az egykori városi jegyzőkönyvet Papp József.

Gencsi Zoltán kötetéről elmondta „szép és értékes kiadvánnyal gazdagodtunk”, amiből izgalmas, letűnt világ tárul fel, a puszta, a pusztai állattartás, a hajdani állathajtó útvonalak világa, miközben a szerző a puszta szerelmesei, írók, költők, festők műveivel gazdagította a csárdatörténetet.

Papp József a kötet erényei között sorolta, hogy szinte valamennyi hazai ősi csárdát bemutatja levéltári adatokat felhasználó pontossággal.

A szerző, Gencsi Zoltán – Hortobágy alpolgármestere – a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. egykori igazgatójaként számos korábbi hagyományt elevenített fel a pusztán. Nevéhez fűződik a tavaszi kihajtási és az őszi behajtási ünnepek hagyományának újraélesztése: az állatok seregszemléjének a kilenclyukú híd lábánál mára már több ezer látogatója van. Ugyancsak Gencsi Zoltán kezdeményezte az egykori marhahajtó utak feltárását, amelyek a pusztai települések érintésével Hortobágytól Németországig kínálnak látnivalókat a turistáknak.

Gencsi Zoltán Csárdakönyve ezer példányban jelent meg.

MTI