Váratlan Momentum: újliberális szenny koszolja a politikai palettát

Vajon hogyan kell lazán, trendin gondolkodnia egy mai fiatalnak Magyarországon? Ha a vasárnapi európai parlamenti választások hazai eredményeit nézzük, az a válasz adódhatna: momentán úgy, mint a közel tíz százalékon teljesítő Momentum. Ám a számok mellett nem mehetünk el szó nélkül. Fekete-Győr András napóleoni egyszerűséggel a saját fejére helyezte a koronát: pártjukat a harmadik legnagyobb politikai erőnek titulálta. Ezzel még nem is lenne semmi baj, ha a magukat „nyertesnek" érző srácok és lányok egy halvány reménysugarat mutatnának fel, hogy a magyar emberek jövője mellett és az élet pártján állnak. Amíg azonban ezt a jelmondatot tűzik zászlajukra (a te neved, a te nemed, te döntesz), addig bizony lehetnek aggodalmaink a holnap miatt. A mostani választás bevándorlási kérdéskörének hátterében egy legalább annyira fontos másik küzdelem is zajlott. Kerítést kellett felhúzni a gender- és egyéb ideológiákkal szembeni védekezés érdekében. Jelentem, a „kerítés" elkészült. A baj csak az, hogy azok közül, akiknek kívül kellett volna maradniuk, többen a kerítés belső oldalán, közöttünk rekedtek. És hangosak... De mire föl?

Orbán illiberális államának napjai meg vannak számolva – így reagált a Momentum választási eredményeire Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője. A volt belga miniszterelnök a „lilák” melletti budapesti kampánya során úgy nyilatkozott: az unió egységének jövőjét félti a választásokon a nacionalistákkal szemben.

Ez az egység nem a meglévő unió kohéziós erejének meggyengülésére vonatkozó kijelentés Verhofstadtéknál. A balliberális oldalon jelentkező, nemzetállamokkal szembeni pozíció a föderális Európa létrehozására irányul. A brüsszeli irányításra, harminc júdásgarasért, szócsőként pedig a magyar fiatalságot destruktivizáló „Bandi és csapata” a szabadság és a felvilágosult gondolkodás friss fuvallatának közvetítőjeként állítja be magát.

Magyarországon ma nem bevándorlási, hanem kivándorlási válság van az önmagát az „új politikai generáció” jelzővel felcímkéző párt elnöke szerint, aki hozzátette: hazánk elveszít egy generációt. – Tehetségeket. Munkavállalókat. Adófizetőket. Anyákat és apákat. Születendő gyerekeket és unokákat – mondta.

Valljuk be őszintén: igazat mondott. Magyarország valóban elveszíti a születendő gyermekeket, ha a gender kretén, életidegen, abnormális furkósbotja majd a fejünket veri. Képzeljük csak el, hogyan fog az egekbe szökni a homoszexuális párok születendő gyermekeinek számától a magyarországi demográfiai mutató!

Nem véletlen, hogy a bevándorlás problematikája olyan szoros összefüggésben van a genderideológia és a szélsőségesen liberális diktatúra minden hazánkba bevándorolni vágyó szennyével. Mert a homoszexuális párok boldogságáért valakinek meg kell fizetni majd az árat. Gyereket kell számukra „termelni”, akit örökbe fogadhatnak, és kell az épkézláb munkaerő is. Az sem baj, ha muszlim. A vallást már úgyis régen beseperték a szőnyeg alá.

A Momentum most vasárnapi szereplése nem más, mint ébresztő. Fel kell ébrednünk – azoknak, akik még nem lettek teljesen zombik az ál-liberális, értéksemleges diktatúrától. Meg kell fújnunk a kürtöket, és nem szabad a biztató győzelem ismeretében hátradőlünk a székünkben. Rengeteg feladatunk van!

Az újliberális szenny hazai, „fiatalosan cuki” képviselői biztosan nem fognak pihenni. Ezért fizetik őket. Brüsszelből, mondjuk. Mi – a hazánkat szerető, a normális élet oldalán álló fiatalok és a szívükben mindig megújulni képes „ifjúság” – fizetség nélkül, a hitünk, az erkölcsünk és a teremtett világ iránti tiszteletünktől vezérelve, ki fogjuk nyitni a szánkat. Még akkor is, ha ezért a liberális diktatúra börtönébe tuszkolnának bennünket a magukat gőgösen felvilágosultnak tekintő lila ruhás pufajkások.