A Le Figaro rendhagyó cikket írt Magyarországról

Tegye fel a kezét, aki fel tud sorolni 2019-ből három olyan véleménycikket, amit Franciaországban rólunk írtak, és nem lejáratás céljából jelent meg!

Ha valahol most egy kéz emelkedett a magasba, kérjük, jelentkezzen szerkesztőségünknél!

Azt már azonban kérdésre sem bocsátjuk, hogy hány olyan francia újságíró rémlik, aki vette a fáradságot, hogy idejöjjön a „vadkeletre” és boncasztalra tegye az „írástudó nyugat” állításait.

Azzal a céllal, hogy kiderítse, mi az igazság Magyarországon.

Laure Mandeville most ezt tette. Cikkében nincsenek fals információk, se a rossz emlékű SZDSZ holdudvarával készített szerelmes interjúk a demokrácia féltésének jegyében. Ehelyett a két teljes oldalas cikkben helyszínen készült interjúkra épít. Ha most itt megállnánk ízlelgetni ezt a pár szót – „helyszínen készült interjúkra épít” –, már abból is írhatnánk egy publikációt.

És hova tűnt Horn vagy Halmai Gábor?

Mandeville nem viccelt. Komolyan vette a szakmáját, így meg sem állt Mohácsig. No nem azért, mert túlrepült a magángépe, hanem, mert Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történésze, valamint Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem régésze javasolta neki,

„Mohács szimbolizálja az önálló, független Magyar Királyság végét”

– írja Botosra hivatkozva, hogy a francia olvasók megértsék, mi is ez az ellenállás itt, a Kárpát-medencében a gyarmati bűntudat ránk erőltetése ellen. Ezen keresztül Mandeville bemutatja, hogy Orbán Viktor miért a muszlim invázió szimbólumára alapozza a nemzeti identitás, valamint a kereszténység védelmének szükségességét. Botos Mátét idézve leírja, hogy Orbán a muzulmánokkal szembeni bizalmatlanságra is rájátszik némiképpen, amikor azt mondja, hogy a bevándorlást gazdasági okokból támogatók nem veszik figyelembe a tömeges bevándorlás veszélyeit, ahogyan a török veszélyt is alábecsülték Mohács előtt.

Ezért intéz egyre több felhívást a nemzet és a határok megvédésére a „multikulturalizmus Európájával” szemben.

Budapestre érve felkereste Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt, akit az Orbán-kormány legbefolyásosabb női politikusaként mutat be. Hangsúlyozza, a fiatal államtitkár folyékonyan beszél angolul és franciául, három gyermek édesanyja, és személyében megtestesíti Európa konzervatív keresztény értékeit. Novákon keresztül bemutatja a franciák számára is befogadható fiatal értelmiségi nő narratíváját: „a keresztény Európa projektet”.

Novák elmondta, egyes országok a bevándorlást és a multikulturális modellt választották, a magyar politika azonban más irányba akar haladni, mivel a civilizációs gyökereket nem akarja elhagyni. Az államtitkár asszony aláhúzta továbbá, hogy amikor kormányra kerültek, visszaállították a szocialista kormány által eltörölt családi támogatásokat, és a születési arány 1,23-ról 1,49 százalékra nőtt. Mint fogalmazott, 

„sokkoló, hogy Európa egyáltalán nem törődik a demográfiai válsággal, és hogy a bevándorlással akarja azt megoldani”.

Novák hozzátette, méltatlannak tartja az erre kapott kritikák stílusát. Egy svéd miniszter (Annika Strandhäll) heves kirohanása közepette a ’30-as évek nácijaihoz hasonlította a magyar döntést a családról és keresztény értékekről. A cikk Novákkal egyetértésben megállapítja, hogy ehelyett tisztelni kellene a magyarok demokratikus választását.

Mandeville ezután megszólaltatta még Győrffy Dórát, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóját is, akit aggaszt Orbán Viktor rendszere. Szerinte a miniszterelnök egyfajta tekintélyelvűség felé viszi az országot. Végül pedig a szintén kritikus olasz születésű Stefano Bottonit, az MTA kutatóját is kérdezte. A történész hangsúlyozta, sokáig támogatta Orbán Viktort, ám egy ideje már ő is kritikával közelít a magyar kormányhoz. Bottoni úgy véli, a Fidesz ugyan szeretné, hogy az EPP, így az EP meghatározó erejének részei maradjanak, de ha mégsem így történik, akkor sem kell aggódni, mivel

„az elemzők szerint Orbán mindenképpen nyer.”

Magyarországon elsöprő fölénye lesz, és a nemzetek Európájáról szóló projektje szempontjából is megkerülhetetlen erő lesz európai szinten.

Forrás: Le Figaro