Száz éve kiáltották ki a kérészéletű Bajor Tanácsköztársaságot

Amíg a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-től augusztus 1-ig fennállt – és ezzel rengeteg kárt okozott az I. világháború romjain újraszerveződő Magyarországnak –, addig a bajorok ezt alig egy hónap alatt lerendezték. Németország dél-keleti csücskében, Bajorországban ugyanis nemcsak a nácizmus, de a kommunizmus is otthonra lelt. Úgy tűnik, egy időben Bajorországban születtek a szélsőséges nézetek.

De hogyan is nézett ki ez a 26 nap, és mi volt ennek az előzménye?

 

  • 1918. november 7-én Kurt Eisner egy puskalövés nélkül kikiáltotta a Bajor Szabadállamot. Eisner az USDP (Németország Független Szociáldemokrata Pártjához) bajor vezetője volt, aminek még lesz jelentősége a történetben.
  • Még az nap november 7-én megbuktatták az 1180 óta uralkodó bajor Wittelsbach-házat és lemondásra kényszerítették III. Lajos bajor királyt.
  • 1918. november 9-én II. Vilmos német császár lemondott a trónról és Hollandiába menekült. Általános sztrájk kezdődött és Berlinben kikiáltották a köztársaságot.
  • 1918. november 11-én írták csak alá a franciaországi Compiègne-i erdőben az I. világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt, de addigra a Német Birodalom már darabokra hullott.
  • 1919 januárjára az USPD-SPD (Német Szociáldemokrata Párt) szövetségére alapozott bajor koalíciós kormány megroppant. Az amúgy is igen törékeny szövetség a munkástanácsok szerepéről folytatott viták során bomlott fel. Eisner új választásokat akart, amit az SPD élesen ellenzett.
  • 1919. február 21-én lemondó nyilatkozatával a zsebében az utcán egy szélsőjobboldali merénylő, Anton Graf von Arco auf Valley fejbe lőtte, amivel elindította a lavinát. A lavina végén pedig már ott volt a: Bajor Tanácsköztársaság. Több mint két hónapos harc alakult ki Münchenben a tanácsköztársaság és a parlamentarizmus hívei között a jövő irányításáért. A végső lökést épp az 1919. március 21-én megalakult Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének híre adta meg.
  • 1919. április 6-án kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot. Talán a magyar rémálomhoz hasonlóan a Bajor Tanácsköztársaság is megélt volna legalább 133 napot, ha Eisner harcostársai néhány helyi anarchistával kiegészítve nem csak saját köreikből és töltik fel az új kormányt.  A frissen alakult Német Kommunista Párt és a korábbi szövetséges SPD ugyanis puccsnak minősítette a fordulatot.
  • 1919. április elején április elején a bizonytalan helyzet sem tántoríthatta el az USPD kormányt, a Bajor Tanácsköztársaságot, hogy Svájcnak hadat üzenjen. A konfliktus hátterében az állt, hogy Svájc megtagadta 60 gőzmozdony kölcsönadását.
  • 1919. április 12-én a német kommunisták nem bírták tovább és átvették a kormány irányítását Eugen Leviné vezetésével. Bár Leviné nem akarta Svájcot (csak Innsbruckot, de ez egy másik történet) megtámadni, azért pár briliáns ötlete neki is akadt.  A bajor gyárakban bevezették az ún. munkás-önigazgatást és elkezdték a papírpénz megszüntetésének előkészületeit is. Mire azonban igazán belelendülhettek volna, jött Berlin.
  • 1919. május 3-án az SPD-s berlini kormány 9000 fős hadserege és egy radikális jobboldali paramilitáris erő, a Freikorps 30 000 fős alakulata közösen megdöntötte a tanácsköztársaságot, és visszafoglalta Münchent. Az ezt követő tisztogatásoknak köszönhetően Münchenből az írmagját is kiirtották a kommunista, vagy épp kommunizmusba hajló eszméknek. Többen úgy vélekednek, a forradalom eseményei és leverésének következményei megalapozták Bajorországban a nemzetiszocializmus felemelkedését.

 

Jól látszik, hogy Bajorország mindig megelőzte Németország többi tartományát. Ha csak két nappal is. Bár Adolf Hitler 1923-as müncheni sörpuccsáról most nem szólunk, azt azért érdemes leszögezni, ha Bajorországban történik valami, arra Európának érdemes odafigyelnie.

 

Forrás: Wikipédia