A sajtótájékoztatón felszólalt P. Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, aki elmondta, a boldoggá avatás előtt egy évvel még nem számítottak arra, hogy ilyen komoly előrelépés történik majd Sándor István ügyében, azonban Csány Márton, a szalézi ifjúsági mozgalom egykori vezetője hajthatatlan elszántsággal próbált a maradványok nyomára bukkanni, így az ő tevékenysége kiemelkedő szerepet játszott a mostani sikerben.

Beszédében a tartományfőnök kitért arra is, hogy a vértanú boldoggá avatása során sajnálatosan csak a másodlagos ereklyéket tudtak magukkal vinni, viszont a mostani eredményeknek köszönhetően elkezdődhetett az ereklyék hivatalos elismerésének folyamata is.

P. Ábrahám Béla elmesélte,  nagy a nemzetközi érdeklődés az ereklyék iránt, példaként említette azt a Brazíliából kapott levelet, amiben az egyik épülő helyi templom vezetése a kőoltáron – egyházi hagyományoknak megfelelően – Sándor István ereklyéinek elhelyezését kérvényezte nála.

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója ismertette, a feltárt sírhely a Nemzeti Gyászparkhoz tartozik, és 2009 óta védettséget élvez. A célok között szerepel, hogy ezen a helyen méltó kegyeleti zarándokhely jöjjön létre. Az intézet továbbá felkérte a kormányt, hogy a tantervbe kerüljön bele ajánlás szinten, hogy a diákok látogassanak el a helyszínre, és tekintsék meg a hősök sírját.

A feltárási munka Bertáné dr. Varga Judit történész átfogó levéltári kutatásának köszönhető. A szakember elárulta, feladata elsősorban a Don Bosco Szalézi Társaságnál, majd a Terror Háza múzeumnál, az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárában, a vértanúra és a vele együtt kivégzett államvédelmis tisztekre vonatkozó vizsgálati anyag és peranyag feltárása.

hirdetés

A képre kattintva galéria nyílik!

A szakértő hangsúlyozta, a kutatás adatai tökéletesen megdöntik azt a tévhitet, mely szerint minden Államvédelmis gonosz volt, ugyanis a vele együtt kivégzett Zana Albert és Farkas Ferenc ÁVO-s tisztek valójában belülről szervezték az ellenállást, így róluk is hősként kell emlékeznünk.

A gyakorlati előkészítő munka megkezdése Susa Éva antropológus, igazságügyi főtanácsos nevéhez kötődik, aki elmondta, Sándor István ereklyéinek megtalálásához nagyban járult hozzá az az adatbázis, melyben a szakértők az 1945 és 1962 között börtönben elhunytak és kivégzettek  temetési helyét próbálták nyomon követni, hiszen az elhunytak gyakran nem egy helyre kerültek.

Korabeli dokumentumok, szakmai tapasztalatok és logikai következtetések alapján a szakértő végül arra jutott, hogy a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellája 2. sorának 37-es számú sírjában kell keresni az elhunyt vértanút. A sír feltárása végül 2018. november 12-én szakértők jelenlétében történt. Ennek keretében hat személy majdnem teljes csontmaradványa került elő. Hogy meg tudják állapítani pontosan melyek a Sándor Istvánhoz tartozó maradványok, felkérték a további kutatásra Dudás Eszter igazságügyi antropológus, genetikus szakértőt, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) munkatársát.

A szakember a sajtótájékoztatón ismertette milyen tudományos módszerekkel sikerült a pontos azonosítás.

A vizsgálatot első körben a koponyákon végezték el, mivel ezek tartalmazzák a legtöbb információt. Az antropológiai vizsgálat lényege az volt, hogy kizárják azokat a maradványokat, amik nem Sándor Istvántól származtak. A morfológiai eredmények alátámasztották, hogy mind a hat ember férfi volt, majd a korbecslés alapján a két legidősebb személy 39 éves volt, egyikük volt Sándor István. A rendelkezésre álló testmagassági adatok alapján pedig lehetőség nyílt a combcsontok azonosítására. A fogakból és a combcsontokból sikerült Y kromoszomális és sejtmagi DNS-hez jutni. A férfi testvére által egykor lezárt borítékok, illetve a rajtuk elhelyezett bélyegek DNS mintáit vetették össze a friss eredményekkel, így egyértelművé vált, hogy ezek minden tekintetben azonosak.

Dudás Eszter zárásként kijelentette, tudományos és szakértői módszerekkel sikerült alátámasztani, hogy a feltárt csontok között között valóban Boldog Sándor István földi maradványai találhatók.

„Hat évvel ezelőtt éppen ezen a napon hirdette ki Sándor István vértanúságát Ferenc pápa”– hívta fel az érdekes egybeesésre a figyelmet Pierluigi Cameroni SDB, a Szentek Ügyeinek Kongregációja tagja, szalézi posztulátor. Az egyházban gyakran fordul elő, hogy évtizedekkel, akár évszázadokkal az elhunytak halála után találnak rá ereklyékre, azonban mégis rendkívüli boldogságként éljük meg mindezt – tette hozzá Pier Luigi Cameroni. Végül köszönetet mondott mindenkinek, aki valamilyen formában hozzájárult ehhez a csodálatos eredményhez.

A következő fontos lépés, hogy Erdő Péter bíboros, prímás segítségével eljuttassanak a Szentszékhez egy kérvényt amiben az ereklyék hitelesítést, és használatuk engedélyeztetését kérik – árulta el a posztulátor.

P. Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök a sajtótájékoztató végén elárulta mik a tervek, elképzelések az ereklyékkel.Elmondása szerint Sándor István ereklyéinek egy részét a Clarisseumban fogják elhelyezni. Szülőhelye, Szolnok is részesül a megtiszteltetésből. Továbbá a missziós keresztbe is – amiben a magyar szentek ereklyéi találhatók – helyeznek el Sándor István maradványaiból.

(Kiemelt kép forrása: szaleziak.hu)