Egy őrült nap forgatja fel a Thália színpadát

Igazán rendhagyó sajtóbeszélgetéssel adtak ízelítőt a most készülő darabból a Tháliában. Különleges koktélok sorakoztak a pultokon, amelyeket az előadás ihletett, mint a Nyugi Doki, a Felpörgető, és a Habos és szexi.

A darab eredeti címe az „Amit a lakáj látott”, és a Budapesti Kamaraszínházban játszották több, mint 10 éven át, most „A kulcslyukon át” címmel mutatják be a Tháliában, Fehér Balázs Benő rendezésében.

Egy hatvanas évekbeli angol szerző, Joe Orton művét állítják színpadra. Orton életének egy végzetes szerelem vetett véget, és a most bemutatott darab premierjét már nem láthatta.

A történet egy pszichiátriai magánrendelőben játszódik, ahová a gyanútlan Geraldine titkárnői állásra jelentkezik. Kezdetnek rögtön vetkőznie kell, mire betoppan a pszichiáter vérmes felesége, akit nyomban zsarolója is követ, a szoknyapecér londiner, akit meg üldöz a rendőr. A váratlan eseményeket újabbak követik, míg egy olyan őrült napot szül a történet, amiből elég egy az életben. Ezért találták fel a színházat, hogy az az egy viszont ki ne maradjon.

Fehér Balázs Benő elmondta, hogy a rendelőt praktikus szempontból alkották meg Izsák Lilivel, de adtak neki egy csavart, amivel a reális teret feloldják. Ez a pszichiátriai rendelő ugyanis rózsaszín lesz, így tudják ellenpontozni azt a fajta mocskosságot, ami a darab szereplőinek a sajátja.
Az előadásban Dr. Prentice-t Friedenthal Zoltán, míg feleségét Schell Judit alakítja. A titkárnő szerepében Mórocz Adrienn lép színpadra, Nicholas Beckett-et Bán Bálint, Dr. Rance-t Tamási Zoltán és Match őrmestert Vida Péter játssza.

Bán Bálint a zsaroló londiner, Nicholas Beckett szerepében tűnik fel a darabban.
„Fehér Balázs Benővel osztálytársak voltunk az Színművészeti Egyetemen, ő már ott érdeklődni kezdett a rendezés iránt. Benő nagyon pontos, figyelmes és érzékeny hangolású, sosem státuszból szól hozzánk, így számomra sosem volt furcsa, hogy a rendező az osztálytársam volt. Sose akarta elhitetni, hogy harminc éve a pályán van, sokkal inkább partnerkén, barátként viszonyul a színészekhez. Az anyaghoz pedig tisztán, szándékok mentén instruálva, egyfajta éleslátással nyúl” – mesélte nekünk Bán Bálint.

„Egy elég összetett figura a karakterem, neki is vannak titkai, ahogy a darabon belül mindenkinek. Nicholas egy kétes hírű hotel londinere, és egy információval érkezik először a színre. Egy bizonyos fotósorozattal zsarolja a pszichiáter feleségét, amiről a nő nem tudott, és ezzel az egész jelenet egy váratlan fordulatot vesz.

Dr. Prentice a darab legelején egy nagyon visszás helyzetbe kerül, amiből egy hazugsággal vágja ki magát. Itt elindul egy lavina, amelybe mindenki szépen lassan belecsöppen, kezdetben csak egy kis hazugsággal. Egy idő után ezek akkora szürreális hazugságokká növik ki magukat, hogy ha a néző nem követte volna végig ennek a folyamatát, el sem hinné, hogy ez megtörténik. De olyan jól épül fel ez a folyamat, hogy akármennyire is szürreális, hitelessé válik ez az őrület” – mondta Bálint.