A KDNP január végén „jósdastop” néven bejelentette, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulnak a telejósdák ügyében. Amennyiben a hatóság nem állapít meg törvénysértést, a jogalkotónak is lépnie kell, jogszabály-módosításra lesz szükség.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) „jósdastopot” szeretne elérni, ezért a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak, kérve a szolgáltatók tevékenységének alapos vizsgálatát. Az ügy helyzetéről korábban Harrach Péter elmondta, hogy az efféle szolgáltatások a hiszékeny emberek becsapásáról szólnak.
A telejósdák jogi „táptalajáról” ezúttal Törcsi Pétert, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját kérdeztük.
– Milyen jogszabályokkal lehet kordában tartani, illetve visszaszorítani a hiszékeny embereket átverő telejósdás szolgáltatásokat?
– Két irányból érdemes ezt a kérdést megközelíteni. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg hatályban lévő jogszabályok mennyire alkalmasak arra, hogy az ilyen típusú tevékenységtől megóvják a fogyasztókat. Véleményem szerint az egy helyes lépés, hogy a felelős hatóság megvizsgálja, a jelenlegi jogszabályok alkalmasak-e arra, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak azoknak a fogyasztóknak, akik hajlamosak ilyen – emelt díjas telefonszámmal rendelkező – szolgáltatások igénybevételére.
hirdetésMásrészt, lehet olyan figyelemfelhívó kampányokat, plakátokat elhelyezni közterületen, illetve televízióban, rádióban, interneten, amelyek arra ösztönöznek, hogy jobb, ha a fogyasztók távol tartják magukat az ilyen típusú szolgáltatások igénybevételétől.
A legtöbb esetben ezeknek a célja az, hogy minél magasabb percdíjon tudjanak üzemelni és minél tovább tartson ez a beszélgetés, ami alatt ezek az úgynevezett jósok lyukat beszélnek a hiszékeny emberek hasába.
Ha a jogszabályok megfelelőek, akkor alkalmazni kell őket, ha nem, akkor az Országgyűléshez kell fordulni, hogy olyan irányba szigorodjanak ezek, amelyek elejét tudják venni az ilyen „humbug” tevékenységeknek. A másik, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ne erre költsék az emberek a pénzüket, hiszen az esetek többségében ezek egyszerű átverések.
– Az egyértelműen látható, hogy cégek állnak az efféle tevékenységek mögött. Hogy tudnak évek óta nyereségesen működni? Miként voltak képesek ekkora teret nyerni?
– Én ezt a szerencsejátékkal állítanám párhuzamba, a nyerőautomaták is évtizedeken keresztül működtek különböző vendéglátóhelyeken, kocsmákban és nagyon sokszor ez társadalmi problémákat öltött. Ezek egészen a 2010-es évek elejéig működhettek. Voltak olyan függők, akik sajnálatos módon rászoktak a szerencsejátékokra és a teljes keresetüket a fizetés napján beledobálták a nyerőgépekbe.
Miután elég nagy mértéket öltött ez a probléma, ennek hatására az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak lépnie kellett, ezért nem is lehet már látni Magyarországon nyerőautomatákat kocsmákban, hiszen valódi társadalmi gondot jelentett a jelenlétük.
Ugyanezt látom a telejósdával kapcsolatban is. Olyan méretet kezdett ölteni ez a probléma, amikor már érdemes a jogalkotónak, illetve a kormánynak odafigyelni rá, hiszen feleslegesen költenek az emberek rendkívül sok pénzt erre.
Általában mindig el kell érnie az ingerküszöböt egy társadalmi ügynek ahhoz, hogy a jogalkotó a figyelme ráirányuljon és foglalkozzon vele.
– Mi történik abban a helyzetben, ha a Fogyasztóvédelmi Hatóság mindent rendben talál? Mit tudunk kezdeni a háttérben húzódó morális kérdéssel?
– Megint az előző példát hoznám fel, a nyerőautomaták is jogszerűen működtek, csak mivel széles körben jelentettek problémát, ezért úgy döntött a jogalkotó, hogy módosítja azokat a jogszabályokat, amelyek engedték a működést. Itt ugyanúgy meg van a lehetősége a változtatásra az országgyűlésnek.
Amennyiben ez nem szükséges, akkor a hatóságnak kell sokkal jobban odafigyelnie ezekre a tevékenységekre, ha például törvénysértés ténye állapítható meg, akkor alkalmazza a szankciókat.
Én is kíváncsian várom, hogy mi lesz a hatósági vizsgálat eredménye, de valamilyen irányba el kell mozdulni, hiszen mindannyian látjuk, hogy sokan hívják ezeket a telefonszámokat, élnek a telejós szolgáltatásokkal.
– Kinek van a legnagyobb felelőssége ebben a történetben?
– Az ember természete olyan, hogy mindig inkább a legkisebb ellenállással szeret szembeúszni és, ha lehet, pénzt keresni egy ilyen tevékenységgel, valamint amennyiben olyan a jogszabályi környezet, ami ezt nem tiltja, akkor mindig lesznek olyanok, akik erkölcstelen eszközökkel próbálnak minél nagyobb haszonra szert tenni. Ilyenkor viszont a politikának, a kormánynak, az országgyűlésnek az a dolga, hogy foglalkozzon ezekkel az ügyekkel, úgy, ahogyan most is a KDNP is teszi.
